Page 49 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

A legközismertebb környezeti tényezőkkel, mazkodását eredményezi. A sejtek biológiai,
mint a pH, hőmérséklet, oxigén koncentráció, biokémiai változói mellett meg kell említeni a
recirkuláció, a makro és mikro tápanyagok ha- szakirodalomból ismert néhány fizikai-kémi-
tása, szerepe és jelentősége az üzemeltető ai módszert (pl. ultrahang, enzimkészítmény
szakemberek számára jól ismert. adagolása stb.) amelyek hatására a sejt bioló-
giai, biokémiai és fizikai-kémiai tényezői (sejt-
A külső tényezők közül a lökésszerű (tranziens) szám, enzim készlet, tápanyag transzport stb.)
tápanyag és hidraulikai terhelésváltozások a és a biológiai aktivitás megváltozik.
baktériumok adaptációs folyamatát alapve-
tően befolyásolják. A folyamatos változó ter- A toxikus anyagok biológiai lebontásában
helések miatt a biológiai rendszer is állandó meghatározó szerepe van a baktériumok
adaptációs fázisba kerül, ami természetesen plazmid felvételének. A plazmidok kicsiny
az elfolyó, tisztított szennyvíz minőségére ne- DNS hurkok, amelyek a baktériumsejtekben
gatív hatással van (Oláh, 1993). szaporodnak és sejtosztódáskor a baktérium
genomjához hasonlóan átkerülnek az utód-
A tápanyagterhelés hirtelen (200 %) változá- sejtekbe. A plazmidok extrakromoszómális
sa, az elfolyó szennyvíznél, csak kismértékű genetikai elemek (DNS hurkok), amelyek a
vízminőség romlást eredményez. Ez azt je- sejt kromoszómájától függetlenül replikációs
lenti, hogy a Monod egyenlet által leírt gör- képességgel rendelkeznek.
be lineáris szakszán üzemel a telep, tehát a
tápanyag eltávolítási sebesség arányos a tá- Bizonyos körülmények között az egyik bak-
panyag koncentrációjával. A szubsztrát kon- térium-sejt átadhatja plazmidját a másiknak,
centráció növekedését követi a lebontási se- s ezzel a “befogadó” (recipiens) sejt egy csa-
besség növekedése és ez által nem romlik pásra egész sor olyan tulajdonságokra tehet
a tisztított szennyvíz minősége. A hidraulikai szert, amelyeknek “születésekor” még nem
terhelés-változás közvetlenül befolyásolja a le- volt birtokában. Az így szerzett új tulajdon-
vegőztető medencében az iszap koncentráci- ságok között gyakran szerepel az antibioti-
ót, tápanyag/baktérium arányt és az iszapkort. kum-rezisztencia, toxikus anyagok lebontó
A fenti tényezők hatására változik a populáció képessége. A plazmid felvétel következtében
összetétele, a kisebb generációs fajok túlsúly- a baktériumok új sejtjei sokszor képesek xen-
ba kerülnek és a nehezebben bontható szer- obiotikus szerves-anyagokat lebontani, és
ves-anyagok lebontási hatásfoka csökken. bontási termékeket a sejt energia ciklusába
bekapcsolni (Stahl, 1987).
6.3. Adaptáció „genetikai” szinten
7. Toxikus anyagokkal végzett
Sok esetben egy új szubsztrát (pl. Cl-fenol) kísérletek eredményeinek értékelése
lebontó-képesség kialakuláshoz a baktérium
sejt biokémiai apparátusának igen bonyolult A 2,6-diklór-fenol biológiai bontását és a D -
átalakulása szükséges, amihez egyetlen mu- pesti eleveniszapnak a di-klórfenolhoz törté-
táció nem ele-gendő. Ilyen körülmények kö- nő adaptációját a 3. ábra (Oláh, 1993) mutatja
zött a mutációk egész integrált sorozata megy be. Az iszap szerves hányadának alaplégzését
végbe, amely a baktériumok fokozatos alkal- Na-acetát-ra vonatkoztatva az a./ görbe tün-

49