Page 22 - MaSzeSz hírcsatorna 2016/4.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

Brno városában, közlekedési út melletti, be- Összefoglalva a dombvidéken jelentkező fel-
nőtt árkot látunk, valójában így tervezték. A adatokat a következőket sorolhatjuk fel:
fenékszintet olyan mélyre tették, hogy a szá-
mított hordalék kb. 40 év múlva igényli az • tulajdonviszonyok,
eltávolítást. Ekkor éri él a befolyó csapadék- • az állam, az önkormányzatok és az érde-
csatornák szintjét, tehát akkor kell visszasüly- keltek részvételével megszervezni azokat
lyeszteni. Addig? Kövekkel van burkolva, rá- a pénzügyi forrásokat, amelyek lehetővé
jön az iszap, rátelepszik a növényzet, így is teszik a fenntartást is,
hagyják, természetszerűen. Összefoglalva, a • lényeges a karbantartás pénzügyi és sze-
komplex erózióvédelem célja: mélyi feltételeinek biztosítása,
• a belterületi tervezéseknél figyelembe kell
Ez a megoldás a lefolyás lassítása, tárolással venni a csatornázási elképzeléseket és a
kombinálva . A tárolás alatt a felszíni tárolást, külterületen lévő befogadók kapacitását
a nedvesitési tárolás növelését és a talajban (pl. árvízkor is bevezetődik a szennyvíz,
történő tárolást is értjük. de legalább a belvizet ne vezessük oda!).
• belvíztárolás
Eddigiek során még nem érintettük a kis víz- • a külterületi szakaszokon végzett rende-
folyások kérdését! Mi az elvárás egy patakkal zések során célszerű gondot fordítani a
szemben? A válasz a következő három gon- természet- és környezetvédelemre, pl. a
dolat: kisvízfolyásokon kijelölni azokat a szaka-
szokat, amelyeken a szabályozási beavat-
• az árvízvédelem megnyugtató megoldása, kozásokat el lehet kerülni.
• a vízhasználatok vízmennyiségének és mi-
nőségének biztosítása, és
• az élőhely jelleg, esztétikai benyomás kö-
vetelményeinek megtartása.

Egyelőre mind a három kérdésben már a ter-
vezés körül is zavaros a helyzet! Mit tekintünk
mértékadó árvízhozamnak, és honnan szer-
zünk adatot? A „ villámárvizek” után érvényes-
nek tekinthetjük-e a korábbi számítási mód-
szereket? Tudjuk-e pontosan, hogy milyen
vízhasználatok terhelik a patakot? Mit értünk a
patak „élőhely” jellegén, a célállapotot milyen
alapon határozzuk meg? Ki gondozza majd a
patakot, és milyen anyagi- és humánerőfor-
rás felhasználással? Természetesen még sok
kérdés ide kapcsolható lenne, a választ majd
a jövő adja meg.

22