Page 16 - MaSzeSz hírcsatorna 2016/4.
P. 16

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT












            4.3. Esettanulmány: Szentesi kistérség, 2010.


            •  A 2010-es belvízvédekezés extrémitását  lémák mellett első- sorban a kistérségben a
                nem is az elöntött területek nagysága,  vascsövek és hordók áteresznek való alkalma-
                hanem a védekezés folyamatossága, az  zásai okoztak gondot. Ezeket rakták le a beton
                átemelt vízmennyiség mutatja. Összesen  áteresz helyett, melyek a korrodeálás miatt
                2,8 milliárd m  belvíz került átemelésre     összeroppantak és áthatolhatatlanná váltak.
                              3

            •  -ami több, mint a Balaton térfogata pedig  A települések peremvidékein a belterületi
                az  év során már nem a mezőgazdasági  csatornákat fogadó öntözőcsatornákon lévő
                területek teljes mentesítése, hanem csak a  tiltók állapota nem megfelelő volt, és itt már
                belterületek védelme volt a cél.             a gyakorlatban is összekapcsolódik a bel- és
                                                             külterület kérdése.
            Hangsúlyozzuk most is, hogy kül- és belterü-
            let egy vízgyűjtő!                                A belterületi vízrendezés kifejezetten önkor-
                                                             mányzati feladat és a települések felszíni vi-
            Az alábbi tapasztalatok, Szentes kistérségből,  zeinek az elvezetésével foglalkozik. A művek

            2010 évből származnak. (Nagy Sándor szí- kiépítési foka elmaradott. Fokozza a nehéz-
            ves szóbeli közléséből származó információi)  ségeket, hogy a településeknek már mind-
            Belterületi védekezésnél a kistérség viszony- egyikén létezik a vezetékes vízellátás, a csa-
            latában jellemző problémákból alakultak ki  tornázás azonban kevésbé megoldott, ez a
            olyan helyzetek, amelyek az érintett lakosság  továbbiakban a talajvíz szennyvíz általi fertő-
            biztonságérzetét csökkentették. A meglévő  zöttségét jelentheti, amely a település egész-
            csapadékvíz elvezető rendszer gyenge pontjai  ségügy problémájaként jelentkezhet.
            voltak azok , ahol a problémák először jelen-
            tek meg. Ezek javarészt tervezési és kivitele-
            zési hibákra vezethetőek vissza. A rendszeren
            belüli előre nem látható meghibásodások,
            áteresztörések, dugulások. Ezek könnyen
            lokalizálhatóak. Ezen problémákat a házak
            védelmében, a munkagép megérkezéséig
            rendszerint szivattyúzással kellett enyhíteni,.
            A szivattyúzás után kézi, majd szükség esetén
            gépi erejű áteresztisztítás következik.

            Az emberi beavatkozás kiszámíthatatlansága
            sokszor érdekes helyzetet teremt.  Itt a zárt-
            rendszerű csatornaszakaszon a csatornanyílá-
            son át bedobott dolgok által előidézett prob-








           16
   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21