Page 36 - MaSzeSz hírcsatorna 2026/2.
P. 36
SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT
összehangolása elengedhetetlen a szántóföl- Az elemzés középpontjában a fotoszintézis, és a mesterséges intelligencián alapuló op- A klímaváltozás és az élelmiszerigény növe-
di vízgazdálkodás optimalizálásához. A mes- mint energiaátalakítási folyamat állt, amely timalizálás alkalmazását. Rendszerszinten kedése tovább fokozza a vízkészletekre ne-
terséges intelligencián alapuló prediktív rend- meghatározza a biomassza-képződés alap- az aeropónia energia- és anyagáramok kap- hezedő nyomást, ezért kulcskérdéssé válik
szerek, az integrált vízminőség-monitoring és vető korlátait. A szabadföldi rendszerek ala- csolataként értelmezhető, ahol a víz nemcsak a vízhasználat hatékonyságának pontosabb
a fenntartható vízhasználati megoldások to- csonyabb fényhasznosítási hatékonysága tápanyagközegként, hanem a transzpirációs mérése és értelmezése.
vábbi fejlődést hozhatnak, és hozzájárulhat- indokolja a mesterségesen szabályozott folyamatokon keresztül energiahordozóként Az előadás bemutatta a vízlábnyom fogal-
nak ahhoz, hogy a mezőgazdaság eredmé- környezetek alkalmazását, ahol a sugárzási is fontos szerepet tölt be. mát, amely egy termék, szolgáltatás vagy
nyesebben alkalmazkodjon a klímaváltozás energiamérleg optimalizálásával a fotoszin- Az aeropónia ebben a megközelítésben irá- rendszer előállítása során felhasznált és
kihívásaihoz. tetikus teljesítmény növelhető. Az aeropóniás nyított fotoszintetikus reaktorként írható le, szennyezett édesvíz mennyiségét fejezi ki.
rendszerekben a fényintenzitás és -spektrum, amelyben a cél a fényenergia és a kémiai A vízlábnyom figyelembe veszi a közvetlen
Dr. Kovács Györgyi előadásában az aero- a szén-dioxid-koncentráció, a hőmérséklet inputok hatékony biomasszává alakítása (5. és közvetett vízhasználatot, és lehetőséget
póniát olyan talaj nélküli növénytermesz- és a páratartalom pontosan mérhető és sza- ábra). Ez a szemlélet új perspektívát kínál ad különböző rendszerek összehasonlítá-
tési technológiaként értelmezte, amelyben bályozható, ami lehetőséget ad a folyamatok az élelmiszer-termelésben, különösen a vá- sára. Ugyanakkor az előadó hangsúlyozta
a növények gyökérzónája tápoldatködben számszerűsítésére és optimalizálására. rosi mezőgazdaság, a precíziós termesztés a módszer korlátait is: a vízlábnyom alap-
helyezkedik el. Ez a megoldás lehetővé teszi A fejlett növényvizsgálati technológiák, külö- és a kontrollált környezetű rendszerek terüle- vetően mennyiségi mutató, amely önmagá-
a víz-, tápanyag- és oxigénellátás nagyfokú nösen a LiDAR-alapú térbeli adatgyűjtés, új tén. A jövőbeli kutatások kulcsterületei közé ban nem feltétlenül jeleníti meg a területi
kontrollját, miközben kiemelkedő erőfor- lehetőségeket kínálnak a növényi morfológia tartozik a szabályozási stratégiák fejlesztése, vízstresszt, a környezeti következményeket
rás-hatékonyságot biztosít. Az előadás célja és növekedési dinamika nagy felbontású, idő- az AI-alapú optimalizálás, valamint a rend- és a rendszeren belüli kölcsönhatásokat.
az aeropónia újraértelmezése volt, nem csu- ben követhető vizsgálatára. Az így nyert ada- szerek skálázhatóságának és gazdaságossá- A komplexebb értékelés érdekében az élet-
pán termesztéstechnológiai, hanem energe- tok feldolgozása és modellezése megalapoz- gának vizsgálata. ciklus-értékelés alkalmazása került előtérbe.
tikai-biológiai rendszerként. hatja az automatizált szabályozási stratégiák Az LCA szabványosított módszertan, amely
Dr. Kiss Nikolett Éva előadásában a víz, egy termék, technológia vagy rendszer tel-
mint egyre kritikusabb természeti erőforrás jes életútja során vizsgálja a környezeti ha-
szerepét és a vízhatékonyság rendszerszin- tásokat, és lehetővé teszi a vízhasználat,
tű értékelésének lehetőségeit mutatta be. az energiafelhasználás, az anyagáramlások
Rámutatott arra, hogy a népességnöveke- és a környezeti következmények együttes
dés, a gazdasági fejlődés és az emelkedő értékelését (6. ábra). Az előadás esetta-
életszínvonal következtében folyamatosan nulmányokon keresztül mutatta be, hogy
növekszik a víz, az energia és az élelmiszer a vízterhelés gyakran nem a közvetlen víz-
iránti igény, miközben a természeti erőforrá- felhasználásból, hanem közvetett folyama-
sok fenntartható használata egyre nagyobb tokból - például a takarmány-, energia- és
kihívást jelent. inputanyag-előállításból - származik. A tá-
Az előadás a víz-energia-élelmiszer ne- panyag-utánpótlás módja szintén megha-
xus szemléletéből indult ki, amely szerint e tározó: a műtrágyák energiaintenzív előállí-
rendszerek szorosan összekapcsolódnak, tása jelentős rejtett vízterheléssel járhat, míg
ezért a vízhasználat értékelése sem tör- a komposzt alkalmazása bizonyos rendsze-
ténhet elszigetelten. A globális édesvíz-ki- rekben csökkentheti a közvetett vízhaszná-
vétel az 1950-es évektől kezdődően jelen- latot.
tősen növekedett, és ennek meghatározó A fő következtetés szerint a vízhasználat nem
része a mezőgazdasághoz kapcsolódik. csupán mennyiségi kérdés, hanem komplex
5. ábra: Az aeropóniás rendszer, mint irányított fotoszintetikus reaktor
36 37
