Page 32 - MaSzeSz hírcsatorna 2026/2.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

az UAV- és szenzoralapú modellezés, vala- A következő bemutatott program az Integrált nemzetközi partnerhálózat is, amelyet Referenciaállapotként a komplex tényezők-
mint a pigmentbecslő eljárások a növényál- Aszálykezelési Program volt, amelyet 2013. és az elmúlt 15 év során sikerült kialakítani és re épülő belvíz-veszélyeztetettségi térkép
lapot gyors, nem invazív vizsgálatát teszik 2015. között a Meteorológiai Világszervezet fenntartani. szolgált (3. ábra), amely a jelenlegi hidroló-
lehetővé. A talaj víztartó képességének nö- és a Global Water Partnership támogatásá- giai és környezeti viszonyokat reprezentálja.
velését célzó kompozit alapú megoldások, val valósítottak meg. A projekt célja az volt, Dr. Bozán Csaba a belvíz-veszélyeztetettség A módszertani keret hibrid megközelítésre
illetve a tározók, települési vízforgalmi rend- hogy szakmai segítséget nyújtson a közép- és változásának vizsgálatát mutatta be stratégi- épült: az RF-K alapú modellezés adatbányá-
szerek és szennyezésterjedési folyamatok kelet-európai országok kormányzati szervei ai forgatókönyvek alapján. Előadásának kiin- szati és geostatisztikai eljárásokkal egészült
hidrológiai modellezése szintén a kutatások számára az aszálykezelési stratégiák és in- dulópontja az volt, hogy a belvízképződés ki. Az elemzés során több mint 50 környezeti
fontos részét képezik. Az előadás következ- tézkedési tervek kidolgozásában. A program mértékét nem a vízháztartási elemek átla- változót vontak be, amelyeket hat fő tényező-
tetése szerint a precíziós vízkészlet-gazdálko- keretében szakmai útmutatók készültek, va- gos értékei, hanem a befolyásoló tényezők csoportba soroltak. A modellezés többszörös
dás alapja a szenzorok és modellek integrált lamint „training for trainers” képzéseket szer- szélsőséges állapotainak véletlenszerű egy- realizációkon alapult, a forgatókönyvek pedig
alkalmazása, amely gyorsabb, pontosabb és veztek az öt résztvevő ország szakemberei beesése határozza meg. A vizsgálatok célja a bemeneti paraméterek szisztematikus mó-
fenntarthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé számára. a belvíz-veszélyeztetettség térbeli és időbeli dosításával készültek, lehetővé téve alternatív
(2. ábra). Dr. Fehér János részletesen ismertette alakulásának kvantitatív elemzése, valamint jövőbeli állapotok vizsgálatát.
a 2017. és 2019. között zajló JOINTISZA annak feltárása volt, hogy a természeti és A felhasznált adatbázisok között szerepel-
Dr. Fehér János címzetes egyetemi tanár projektet is, amely a Duna Transznacioná- antropogén folyamatok milyen mértékben tek többek között a digitális domborzati és
a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgaz- lis Program támogatásával valósult meg. befolyásolják a belvíz kialakulását. topográfiai adatok, a CORINE és NÖSZTÉP
dálkodási Intézetének elmúlt másfél évtized- A projekt célja a Tisza vízgyűjtőjének in-
ben megvalósított nemzetközi vízgazdálkodá- tegrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervezése
si együttműködéseit és eredményeit mutatta volt az érintett öt ország együttműködé-
be. Előadása azokhoz a jelentős nemzetközi sében. Kiemelt eredményként jelent meg
projektekhez kapcsolódott, amelyek megha- a Víz Keretirányelv és az Árvízvédelmi Irány-
tározó szerepet játszottak az intézet kutatási elv szempontjainak összehangolt kezelése,
profiljának erősítésében, valamint a vízgazdál- a korszerű GIS adatbázisok létrehozása,
kodás, az aszálykezelés és a környezetvéde- a városi hidrológiai kézikönyvek kidolgozá-
lem területén kialakított nemzetközi szakmai sa, valamint a Shared Vision Planning mód-
kapcsolatok fejlesztésében. szertan regionális alkalmazása.
Elsőként a 2011. és 2014. között megvaló- Az előadás záró projektjeként a 2021. és
sult ChangeHabitat2 projektet ismertette, 2025. között futó GoNEXUS program került
amely az Európai Unió Marie Curie Acti- bemutatásra, amely az Európai Unió támo-
ons programjának támogatásával valósult gatásával a víz-energia-élelmiszer-ökoszisz-
meg. A projekt a légifelvételeken alapuló téma nexus integrált vizsgálatára fókuszált.
élőhely-meghatározási és monitoring mód- A projekt célja olyan modellezési és dön-
szerek fejlesztését célozta. Az intézet kutatói téstámogatási megoldások kialakítása volt,
lézerszkennelési és hiperspektrális techno- amelyek a különböző ágazatok kölcsönha-
lógiák alkalmazásával elemezték az élőhelyi tásait rendszerszinten veszik figyelembe.
adatok és a távérzékelt információk közötti Az előadás összegzéseként elhangzott,
összefüggéseket, hozzájárulva az Európai hogy az intézet egyik legfontosabb ered-
Unió Élőhelyvédelmi Irányelvének gyakorlati ménye nemcsak a szakmai és publikáci-
végrehajtásához. ós teljesítmény, hanem az a széleskörű 3. ábra: A belvíz-veszélyeztetettséget módosító főbb hatótényezők és forgatókönyvek

32 33