Page 52 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/3.
P. 52

MIKROMŰANYAGOK A SZENNYVÍZBEN




            Bezsenyi Anikó , Nagy-Mezei Csenge , Gyarmati Imre , Kardos Levente             2
                                                      1,2
                             1,3
                                                                         1
            1  Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.,
            ² Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Agrárkörnyezettani Tanszék,
            ³ Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari Kar, Környezetmérnöki és Természettudományi Intézet,


            Kulcsszavak
            Mikroműanyag; szennyvíz; szennyvíziszap; környezeti hatások, humán-egészségügyi hatások; eltávolítási ha-
            tásfok; 2024/3019/EU irányelv





            KIVONAT                                           továbbá, hogy a szennyezés forrásánál is
                                                              csökkentsük a jelentős környezeti kockáza-
            A vízi és szárazföldi környezetben és a leve- tot hordozó mikroműanyagok környezetbe
            gőben egyre nagyobb mennyiségben dúsuló  jutását.
            mikro- és nanoműanyagok egészségügyi és
            környezeti hatásainak felmérése, értékelése  BEVEZETÉS
            jelenleg korai szakaszban van. A szabványo-
            sított vizsgálati módszerek még nem kerül- A műanyagok mesterségesen előállított/
            tek kidolgozásra, az alkalmazott mintavételi  módosított makromolekuláris anyagok. Ezek
            és vizsgálati módszerek közötti különbségek  a polimerek hosszú szénláncú szerves vegyü-
            (a vizsgált minta mennyisége, a vizsgált mé- letek, amelyekben több ezer apró, ismétlődő
            rettartomány stb.) jelentős eltérésekhez  építőelem kapcsolódik össze kémiai köté-
            vezethetnek az eredményekben, továbbá  sekkel. [2] Előállításuk fosszilis tüzelőanya-
            nehezíthetik az adatok összehasonlíthatósá- gokból, gázból vagy szénből származó mo-
            gát. Az idő azonban fogy, a nagyrészt nem  nomerek polimerizációjával történik, továbbá
            lebomló mikro- és nanoműanyag hulladék  léteznek biológiai eredetű műanyagok is (pl.
            halmozódik, és az információhiány miatt  keményítő, politejsav alapú). Jelenleg a glo-
            igen nehéz megbecsülni az ökológiai prob- bális műanyagtermelés kevesebb mint 1%-át
            léma mértékét. A modern kori környezeti, hu- (körülbelül 2 millió tonna/év) fedezik bioló-
            mán-egészségügyi és gazdasági problémák- giai eredetű alapanyagokból. Érdekesség
            ra reagálva a települési szennyvíz kezeléséről  ezzel kapcsolatban, hogy a biológiai erede-
            szóló irányelv (91/271/EGK irányelv) 2024. évi  tű műanyagoknak csupán körülbelül a fele
            módosítását (2024/3019/EU irányelv) számos  bontható biológiailag. [3] Bár a műanyagokat
            új területtel bővítették. A mikroműanyagok  egy évszázaddal ezelőtt találták fel, tömegy-
            vizsgálata, monitorozása és mennyiségének  gyártásuk csak a XX. század közepén kez-
            csökkentése a jövőben várhatóan kötelező- dődött el. Bizonyos tulajdonságok, mint pl.
            vé válik a szennyvíztisztító telepeken. Fontos  a tartósság, a könnyű súly, a korrózióállóság



           52
   47   48   49   50   51   52   53   54   55   56   57