Page 91 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/1.

TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS

A Duna hazai vízrendszerében 19 vízerőmű Ma az ott tárolt, mintegy 260 millió m víz
3
lehetőségét vizsgálta. A főfolyón az ország- rekreációt is szolgál. E tározó lett az „Alföld
határnál (Dunakiliti), Paksnál és Mohácsnál Balatonja”.
jelöl építési lehetőséget. De jelentős kapaci- Az erőmű csőturbinái minimálisan 28 MW tel-
tás lehetőséget mutat a Rábán, a Murán és jesítménnyel, évente 116 millió kWh villamos
a Dráván is. energiát termelnek.
A Tisza hazai vízrendszerében 15 helyre vo- Közvetlenül a Tiszán további vízlépcső sajnos
natkozóan határozza meg a kinyerhető víze- nem épült.
nergiát. A Tisza a hazai vízenergia lehetősé- A Békésszentandrási Vízlépcső 1942-től üze-
gének mintegy 15%-át képviseli. mel. Hajózási lehetőséget teremtett a folyón,
A számbavétel után 8 vízlépcsőre vonatkozó- valamint öntözővizet biztosít a Körös-völgy-
an „tervezett” fázist jelez: A Tisza vízrendsze- ben. A mű ekkor erőmű nélkül épült meg.
rén: Tiszalök, Tiszafüred, Szolnok, Szeged és 2013-ban a Duzzasztó mellékcsatornájában,
Békésszentandrás, a Dunán az osztrák-ma- EU támogatással egy 2 MW teljesítményű ví-
gyar határnál, a Soroksári Dunaágon, és zerőművet létesítettek.
Siófokon. A szerző optimistaként ezek meg- A Duna vízrendszere bő lehetőséget biztosít
építését 10-12 éven belül indokoltnak és le- vízenergia hasznosítására. A Duna teljes hosz-
hetségesnek ítélte. szán a műszakilag hasznosítható vízerőkész-
Vegyük számba, hogy Dr. Mosonyi Emil és let mintegy 8000 MW és az évente átlagosan
csapata terveiből (álmaiból) 1948-at követő termelhető vízenergia 44 millió MWh. Ezen
hetvenöt évben mit is valósítottunk meg: belül a potenciális hazai részesedés 700 MW,
1954-ben került üzembe a Tisza hasznosítá- illetve 3,3 millió MWh.
sának első fontos műve, a többcélú Tisza- A Dunamenti országok nagyrésze - hazán-
löki Vízlépcső és Vízerőmű rendszer. A mű kon kívül - a folyóban rejlő energiát már
elsődleges célja az Alföld északi részén 120 hasznosítják is. A Duna felső szakaszának
000 hektár öntözendő terület és halastavak lépcsőzése a Kachlet-i vízlépcső üzembe
vízellátásának biztosítása. Emellett a vízerőte- helyezésével kezdődött el 1927-ben. Ezt
lepe 12.9 MW teljesítménnyel évente átlago- követő időszakban több mint tíz vízlép-
san 55 millió kWh energiát termel rendkívül cső-vízerőművet helyeztek üzembe. Csak
alacsony önköltséggel. az osztrák szakaszon 1956. és 1984. között
A Kiskörei Vízlépcsőt 1973-ban helyeztük 8 vízlépcső-vízerőművet építettek meg.
üzembe. E mű is több célt szolgál: 400 ezer A vízerőművek létesítése során az osztrákok
hektáron teszi lehetővé az öntözéses gazdál- olyan gyakorlatot szereztek, hogy egy-egy
kodást. A duzzasztás segítségével, az öntöző- létesítményt 3-4 év alatt meg tudtak építeni,
víz gravitációval jut a Jászsági- és a Kunsági ezért volt megalapozott döntés, hogy őket
Főcsatornába. A Mű megépülése előtt e Tisza bízzák meg a nagymarosi létesítmény épí-
szakaszon úszóműre szerelt, Diesel motoros tésének szervezésére.
szivattyúk emelték ki a vizet az öntöző csa- A Duna alsó szakaszán román-jugoszláv közös
tornákba. Később a vízkivételek egy részét beruházásban 1972-ben már üzembe helyez-
elektrifikáltuk. ték az első, Vaskapu I. vízlépcső-vízerőművet.

91