Page 90 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/1.

idején, a hadműveletek következtében sem- „Magyarország Vízerői” című tanulmányát
misült meg Nagybajcs környékén. a Vízügyi Közlemények 2/1948 számában.
A XVIII. század végén még 22647 vízimalom Ugyanitt Hock Károly a vízenergia hasznosí-
működött 72347 LE teljesítménnyel. tás gazdasági kérdéseit tárgyalja. Logikus és
Ma már csak a korábban említett, lelkes em- megalapozott véleménye a mai helyzetünk-
berek által újjá varázsolt vízmalmok őrzik re is megszívlelendő: A vízerőművek meg-
a múlt emlékét. A mai generációnak példát szüntetnék az energiatermelés mai egyolda-
mutathat „vízimalmos” őseink ez irányú szor- lúságát és javítaná a szolgáltatás biztonságát,
galma, amellyel igyekeztek a kis vízfolyások- mert a széntermelés bármilyen kiesésekor
ban rejlő mozgási energiát is hasznosítani. (pl. háborús szállítási zavarok) nincs semmi
A XVIII. sz. végén, a XIX. század első felében tartalék. Úgy hiszem, hogy e két tanulmányt
kezdtek intenzíven foglalkozni a folyóvizekből e témában alapműnek tekinthetjük.
kinyerhető energiával. Ezt a gépészet, az elekt- Mosonyi hét működő, 100 kW-nál nagyobb
rotechnika és az építéstechnika fejlődése tet- teljesítményű vízerőműről közöl adatokat.
te reálissá. Ebben az időszakban számos új (Kesznyéten, Ikervár, Tass, Gibárt, Felsődob-
típusú turbina jelent meg. Például a résnyo- sza, Szentgotthárd és Csörötnek). Az itt ter-
másos Francis, a szabadsugarú Zuppinger és melt energia évi mennyiségét 35 millió kWh-
Schwammkrug, Pelton turbinák. Új lehetősé- ra becsülte.
get nyitott Kaplan találmánya is. Ezek közül az első az Ikervári erőtelep volt,
A műszaki fejlődés megalapozta, hogy egy- amelyet 1900-ban, egy évszázadok óta fenn-
re többen foglalkozzanak konkrét megva- állt malom helyén építettek meg 1540 kW tel-
lósítással. Igény volt arra is, hogy az egyes jesítményű kapacitással. Az évi energiater-
országok a potenciális vízenergiájukat fel- melése 7 millió kWh.
mérjék, és ezzel alapozzák meg a fejlesz- Mosonyi az írásában alapvető megálla-
téseiket. pításokat és értékeket közöl hazánkra és
A Kárpát-medence folyóiban rejlő vízerő- a világra vonatkozóan. Megállapítja, hogy
készlet felmérésére Viczián Ede (1872-1931), Magyarország az elméleti vízerőkészlet te-
a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi kintetében jobb, mint közepes helyet foglal
Osztályának mérnöke és csapata vállalko- el a Föld országai között. A figyelembe vett
zott. Az 1897-1903 években végzett felvéte- hazai folyók 50 %-os tartósságú vízhoza-
lek alapján a nyers vízerőkészletet az egész mát véve alapul az évi elméleti vízenergiát
Kárpát-medencére vonatkozóan határozta 7.3 milliárd kWh, a műszakilag hasznosít-
meg. Tőle származik a következő, örök ér- hatót pedig 2,0 milliárd kWh-ra becsülte.
vényű mondat: „A víz addig a mienk, amíg A Duna vízrendszere az összes hazai víz-
kezünkből el nem folyik.” energia 85%-át képviseli. (Az MTA Energeti-
A II. világháborút követően e témával Dr. kai Bizottsága a 2000-es években készített
Mosonyi Emil (1910-2009) a későbbi MTA tanulmánya az ország vízenergia készletét
akadémikusunk foglakozott. Az Országos 990 MW teljesítményűre értékelte, amely-
Vízerőügyi Hivatalban 1942-1948 között vég- ből évente mintegy 7 millió MWh villamos
zett felméréseik alapján adta közre Mosonyi energia volna fejleszthető.)

90