Page 6 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/1.
P. 6

A gleccserek geometriája folyamatosan al- és a helyi klímától függően évtizedes vagy
            kalmazkodik a tömegveszteséghez vagy  hosszabb időskálán zajlik (Jóhannesson et
            növekedéshez, és így információt hordoz  al., 1989; Harrison et al., 2001). A nagyobb
            a múltbeli éghajlati viszonyokról (Roe, 2011).  jégtakarók, például a grönlandi és antarktiszi
            A 20. századi globális gleccservisszahúzódást  jégtakaró, még hosszabb idő alatt reagálnak
            a klímaváltozás egyik fő következményeként  a változásokra. Bár a tömegmérleg-monitor-
            azonosították  (Dyurgerov  és  Meier,  2000;  ing hatékony klímaindikátor, a mérési adatok
            Vaughan et al., 2013).                            bizonytalanságai nehezítik az értelmezést.
            A gleccserek hossza ún. klímaproxi, ez azt je- Az in situ mérések, például a jégmag- és hó-
            lenti, hogy egyfajta éghajlati közvetítő.  A múlt  profilvizsgálatok pontatlanságokat tartalmaz-
            megőrzött fizikai jellemzői, amelyek a köz- hatnak (Oerlemans, 2010; Zemp et al., 2013).
            vetlen meteorológiai méréseket helyettesítik.  Emellett az egyes kutatók által végzett ada-
            A gleccserek hosszváltozásai a legrégebbi  telemzések eltérőek lehetnek, ami további
            dokumentált adatok közé tartoznak, mivel  bizonytalanságot eredményez a tömegmér-
            számos forrásból – például történelmi be- leg-sorozatok összehasonlításában.
            számolókból, fényképekből és geológiai nyo- Számos tanulmány vizsgálta a klímajellegeket
            mokból – állnak rendelkezésre (Oerlemans,  a gleccsertömegmérlegekben. Például Vin-
            1994, 2005). A gleccserhossz változásai jól  cent és munkatársai (2017) kimutatták, hogy
            tükrözik a hőmérsékleti ingadozásokat, így  az Alpok különböző gleccserein végzett mé-
            megbízhatóbb klímaproxinak számítanak,  rések hasonló klímaszignálokat mutatnak,
            mint például a fák évgyűrűi vagy a korallok  még nagy távolságok esetén is. Ez azt jelzi,
            növekedése. Azonban a gleccserhossz válto- hogy a gleccserek együttes vizsgálata segít-
            zása időbeli késleltetéssel reagál a klímaválto- het az éghajlatváltozás regionális hatásainak
            zásra, ezért hosszabb időszakokra vonatkozó  megértésében.
            elemzéseknél használható igazán.                  A hegyi gleccserek dinamikusan reagálnak
            A gleccserek klímaérzékenységének legjobb  az éghajlati változásokra, mivel tömegmérle-
            mérőeszköze a tömegmérleg-monitoring,  güket és egyensúlyi vonalmagasságukat (ELA)
            amely a felhalmozódás és az olvadás egyen- a hőmérséklet és a csapadék változása sza-
            súlyát vizsgálja (Vincent et al., 2004). A glecs- bályozza (Ohmura et al., 1992; Ohmura és
            cserek éves tömegmérlege a téli csapadék és  Boettcher, 2018). A gleccserek válasza az ég-
            a nyári olvadás eredője, amelyet elsősorban  hajlat változására azonban függhet a glecs-
            a nyári léghőmérséklet határoz meg (Hock,  cser méretétől és hipszometriájától. A rövid
            2005). Ez az adat segít a múltbeli klímahatá- és meredek hegyi gleccserek néhány év alatt
            sok nyomon követésében és a jövőbeli válto- alkalmazkodhatnak az éghajlati hatáshoz. Ez
            zások előrejelzésében.                            néhány évtől évtizedekig terjedő időszakig
            A gleccserek tömegmérlege nem csupán  tarthat (Jóhannesson et al., 1989; Oerlemans,
            az éghajlati viszonyok függvénye, hanem  2007). A nagyobb gleccserrendszerek, mint
            a jég térbeli eloszlásának és az adott terület  például a jégsapkák, sokkal hosszabb időbe
            geomorfológiai adottságainak is (Oerlemans,  telhet, amíg a felhalmozódásban bekövetke-
            1997; Giesen és Oerlemans, 2010). A gleccse- ző változás áttevődik a jégtakaróba, és a vég-
            rek alkalmazkodási ideje a geometriájuktól  pontok előretörésébe (Jóhannesson, 1986).



            6
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11