Page 10 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/1.

összterülete nőtt, a gleccsertó olvadás előtti képződmények kronológiája főleg a végmo-
(pre-GLOF) tavak területe sok esetben vál- rénák tanulmányozásán alapul.
tozatlan maradt vagy akár csökkent, példá- A moréna rendszerek vizsgálatát és korolását,
ul Észak-Amerikában és Európában. Ez arra amelyeket ezek az előrenyomuló gleccserek
utal, hogy a nagyobb tavak önmagukban építettek ki, felszíni feltárással, radikarbon
nem feltétlenül eredményeznek nagyobb vagy luminescens módszerekkel lehet elvé-
árvizeket. A jelenség hátterében olyan té- gezni. Ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy
nyezők állnak, mint a tavak és a gleccserek néhány kivételtől eltekintve (pl. Gribenski et
közötti szétkapcsolódás, valamint a termé- al., 2021), az Alpok gleccserei elérték maxi-
szetes és ember által kialakított vízelvezetés. mális kiterjedésüket kb. 28 és 19 ezer évvel
A regionális különbségek hangsúlyozzák, ezelőtt, összhangban a globális LGM-mel
hogy a GLOF kockázatának modellezése Marine Izotópfázis (MIS) 2. időszakában. A ki-
során figyelembe kell venni a helyi geofizikai sebb völgygleccserek és jégsapkák szintén
adottságokat. Végül, a kutatók arra hívják fel marginális mértékben léteztek a legnagyobb
a figyelmet, hogy a jövőbeni GLOF kockáza- jégtömegekhez képest, például az Alpok
tok értékelése helyspecifikus megközelítést előtti hegységekben, az Alpok déli peremén
igényel. Különösen olyan régiókban, mint (Baratto et al., 2003; Forno et al., 2010, Rettig
Ázsia magas hegységei, a dél-amerikai An- et al., 2021, 2023). Az ezekhez a peremglecs-
dok és bizonyos észak-amerikai területeken, cserekhez kapcsolódó geomorfológiai bizo-
ahol jelentős infrastrukturális veszélyek áll- nyítékok (pl. oldal- és végmorénák) fontos
nak fenn, ezért részletes, helyi modellezés paleoklimatikus információkat tartalmaznak,
szükséges. A tanulmány eredményei arra mivel felhasználhatók arra, hogy paleoglecs-
ösztönzik a szakembereket, hogy ne csak cserek 3D-geometriájának és ELA-knak re-
globális, hanem regionális szinten is vizsgál- konstruálhatók legyenek (Pellitero et al., 2016),
ják a gleccsertavak fejlődését és a potenciális ez utóbbiak mennyiségi információkat szol-
árvizek jellemzőit. Ezzel a helyi adottságokat gáltatnak a hőmérsékletről és a csapadékról
is figyelembe vevő megközelítéssel hatéko- a morénaképződés idején (pl. Chandler és
nyabb kockázatkezelési és mérséklési intéz- Lukas, 2017.; Rea et al., 2020.; Rettig et al.,
kedések valósíthatók meg. 2023). Eddig azonban az Alpok déli peremén
található pre-alpesi hegységekben a moréná-
Alpok kat csak rétegtani és morfológiai eszközökkel
Az utolsó glaciális maximum (LGM) a követ- lehetett meghatározni. Az abszolút kormeg-
kező időszakként határozható meg: kb. 26,5 - határozás hiánya miatt tisztázatlan maradt,
19 ezer év közötti időszak, amely időszakban hogy a peremvidéki gleccserek szinkronban
a gleccserek és jégtakarók globálisan a legna- reagáltak-e a nagyobb alpesi kilépő lebenyek-
gyobb kiterjedésűek voltak (Clark et al., 2009). re, vagy gyorsabban alkalmazkodtak az LGM
Az LGM alatt, az európai Alpokban (a továb- éghajlati kényszerének változásaihoz, aho-
biakban: Alpok) egy olyan jégtakaró alakult gyan azt az Alpok északi oldaláról származó
ki, amely összetett paleogleccserhálózatot adatok sugallják (Reuther et al., 2011). A nagy
alkotott jégkupolákkal a belső részeken. Ezen és kis alpesi paleogleccserek kronológiájának

10