Page 38 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/1.

SZENNYVÍZZEL KEVEREDETT CSAPADÉKVIZEK

- A KÖRNYEZETVÉDELEM NAGY PROBLÉMÁJA

Oszoly Tamás

KIVONAT (etruszk királyok Rómában) létesült (hossz:
A negyedik szennyvíztisztítási fokozat be- 900 m, magasság 4,2 m, szélesség 3,2 m)
vezetése kétségkívül hozzájárul az élővizek
vízminőségének javulásához, összeségében
azonban áttörést nem hoz, mivel a változás
nem érinti a túlfolyó vizek problémakörét.
Az élővizek szennyvíz terhelésének egy része
a tisztított szennyvizekkel, másik része az el-
vezető rendszerekből kényszerűen kivezetett,
szennyvízzel keveredett, túlfolyó csapadék-
vizekkel kerül a befogadókba. A két terhelés
éves szinten összemérhető.
Míg a tisztított szennyvíz terhelés közel
egyenletesen, nagy hígítással terheli a befo-
gadót, a csapadékvizek időszakosan, rövid
ideig, nagy intenzitással és magas szennye-
zőanyag tartalommal, felhőszakadás esetén
villám szennyezéssel terhelik az élővizet, ami 1. sz. kép: Róma dombjai
- főleg kisebb hozamú vízfolyások esetén -
fokozottan káros, szennyvíz dugók kialakulá-
sához vezethet.
A túlfolyó vizek szennyező hatása a negyedik
szennyvíztisztítási fokozat üzemeltetése mel-
lett is változatlanul fennmarad.

A CSATORNÁZÁS KIALAKULÁSA
A csatornázás eredete meliorációra és csapa-
dékvíz elvezetésre vezethető vissza. Az ókori
Rómában a Cloaca Maxima megépítésének
célja a hét római domb közötti mocsár le-
csapolása és a csapadékvizek elvezetése volt.
A Nagy Szennyvízcsatorna az ie. 6. században 2. sz. kép: Cloaca Maxima

38