Page 29 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/4.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

[34]. Okozott zebrakagylók (Dreissena poly- (a ketosavakkal együtt) biológiailag bontható,
morpha) esetében mortalitást [34], és a bé- de a biológiailag bontható szerves szénnek
kalencse (Lemna sp.) növekedésének gátlását (biodegradable organic carbon, BOC) csak
[35] is megfigyelték. Az ózonozás utáni geno- körülbelül 25-30%-át teszik ki. A BOC fenn-
toxikus és mutagén potenciál növekedéséről maradó része még (2003) ismeretlen. A ter-
is beszámoltak [33][36]. Ezeket a hatásokat mészetes szerves anyag ózonozásának fő
az ózonozás során mérgező oxidációs mel- azonosított termékei a hangyasav, ecetsav és
léktermékek, például aldehidek képződésé- oxálsav (és oxalátok), valamint számos keto-
nek tulajdonították, amelyek homokszűrés sav (pl. piroszőlősav, glioxálsav, ketomalon-
után eltávolíthatók voltak. Ezzel ellentétes sav) [40].
eredmények is születtek, amelyek az ózono- Az AOP-k alkalmazása során nagyon gyak-
zás során a toxicitás csökkenését mutatták ran megjelenő toxikus melléktermékek közé
ki [37][38][39]. A gondos tervezés kulcsfon- tartoznak a nitrocsoportot tartalmazó kémiai
tosságú az ózonozási eljárásnál. A hosszabb vegyületek (nitrotermékek). Ezek képződése
reakcióidő elősegíti a labilis köztes termékek olyan reaktív nitrogénformákhoz köthető,
lebomlását [10][36]. Az ózonos kezelés hatá- mint például a nitrát gyök (NO3•), nitritgyök
sára képződő toxikus aldehidek igazolt életta- (NO2•), nitrogén-oxid gyök (NO•) és a pe-
ni hatásait foglaltuk össze az 5. ábrán roxinirit (ONOO–). Az N-tartalmú szennye-
Az aldehidek és karbonsavak képződése zőanyagok oxidatív lebomlása során nitrát-,
ózonozáskor jól ismert. Az aldehidek (for- nitrit- és ammóniumionok szabadulnak fel.
maldehid, acetaldehid és glioxál) képződése Egyes esetekben a mineralizált nitrogénfaj-
az ózon/teljes szerves szén (TOC) aránytól ták (nitrát, nitrit) másodlagos reakciói az alap-
függ, a maximális aldehidképződést 1 – 1,1 vagy köztes vegyülettel több nitroterméket
aránynál mérték. Nawrocki és mtsai (2003) eredményeznek [41].
az aldehidek két eltérő hatású csoportját Fontos következménye lehet az ózonos tech-
azonosították. Az első (azaz formaldehid, nológiák alkalmazásának a bromát (BrO )
–
3
acetaldehid) koncentrációja erősen függ képződése bromidtartalmú (Br ) vizek esetén,
–
az ózondózistól, míg a második aldehidcso- amely egy potenciális karcinogén (rákkeltő)
port (pl. glioxál, metilglioxál) koncentrációja vegyület. Éppen ezért az ivóvíz bromátkon-
viszonylag függetlennek tűnik az ózondó- centrációja szigorúan korlátozott (10 µg L- )
1
zistól. (Az ózon gyakorlatilag a teljes szer- [42][43]. Ezért ajánlott elkerülni az ózonozást,
vesanyag mennyiséget savakká oxidálhat- ha a szennyvíz bromidkoncentrációja ≥ 0,4
ja. A hangyasav, az ecetsav és különösen mg L-1. A szennyvízben található bromid ter-
az oxálsav a legjelentősebbek. A karbonsa- mészetes és antropogén forrásokra is vissza-
vak biológiailag könnyebben bonthatók, mint vezethető. A bromid természetes koncent-
az aldehidek [40]. rációja a tengervízben (65 mg L-1) általában
Ózonozás után az aldehidek általában tíz mg nagyságrendekkel magasabb, mint a felszíni
L-1 nagyságrendben, míg a karbonsavak több és a talajvízben (<0,01-0,3 mg L-1). A felszíni vi-
száz mg L-1 koncentrációban vannak jelen. zekben és az esővízben található bromid egy
Az ózonozási melléktermékek két csoportja része tengeri aeroszolokra vezethető vissza,

29