Page 109 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/3.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

rendszerek üzemeltetőinek, mégis évtizedes
hagyomány útján ez a „feladat” rajtuk maradt
– sok esetben költségtérítés nélkül úgy, hogy
hatósági és önkormányzati segítséget sem
kapnak.
A vizsgált vízellátó rendszerek többségében van
valamilyen vízkezelés, ezt mutatja be a 3. sz.
ábra.
21 vízkezelésből 8 esetben törésponti klórozás
történik.
25 vízellátó rendszerben történik valamilyen
fertőtlenítőszer/oxidálószer adagolás, ebből 17
esetben nátrium-hipokloritot, 4 esetben kló-
rgázt, 3 esetben egyéb fertőtlenítési eljárást
(DEWASIL; klór-dioxid UV)alkalmaznak– né-
hány rendszer esetében ezek kombinációja is
előfordul.
Nyilvánvalóan a legtöbb kritikus kockázatot
a vízkezelések során állapítottuk meg. Sokszor
az egyszer beállított technológia hosszú időn
A biztonságos vízellátás érdekében minden keresztül felügyelet nélkül üzemel. Technoló-
esetben felmerült, hogy van-e közüzemi giai vizsgálatok nincsenek, a kutak vízminőségi
rendszerről vízátvételi lehetőség. A 35 vízellá- vizsgálata is ritka – csupán a minimális végponti
tó rendszer közül 19 esetében erre nincs mód, vízminőségi ellenőrzések történnek meg. Ezek
16 azonban közüzemi vízátvételi lehetőséggel is sokszor hiányosak, aminek egyik oka, hogy
rendelkezik, ill. vesz is át ivóvizet. Vízátvétel legtöbb esetben a szerződött vizsgáló laborató-
esetén is azonban igyekeznek ennek meny- rium határozza meg a vizsgálandó paraméterek
nyiségét minimalizálni,
mivel igen drága, nem
költséghatékony – még
akkor sem, ha a saját vi-
zet kezelni kell. Ami en-
nél érdekesebb, és több
kérdést is felvet, amikor
a saját célú ivóvízművek
lakossági ellátást– kvá-
zi közüzemi szolgálta-
tást – is biztosítanak. Bár
ilyen irányú kötelezett-
ségük nincs az érintett

109