Page 12 - MaSzeSz hírcsatorna 2023/2.

követni a biogáztermelést, és a rögzített adatok csapvíz és a tesztelni kívánt szubsztrát tölti ki
vezeték nélkül, infravörös hullám útján beolvas- együttesen. Ezek aránya mérésről-mérésre
hatók. Az adatsorok a mérések közben, illetve változhat. Az üvegedényeket az ún. „fejjel” zár-
végén számítógépre menthetők, majd Excel juk le. Egynyílású üvegek esetén ez az egyet-
programmal feldolgozhatók. A mérés indítása, len zárható rész. A beoltott mintákkal töltött,
a mért adatok beolvasása és a mérésbeállítá- lezárt mérőedényeket 37° C hőmérsékleten
sok aktualizálása is a kontrollerrel történik. inkubáljuk standard módon 5 napig, sötétben
(3. ábra). Az 5 napos mérésidőtől eltérhetünk,
Mint fentebb említettük, a mérések összeállítá- ha a rothasztó tartózkodási idejét szeretnénk
sát több szempontból is optimalizálni kell, mi- modellezni. Az üvegreaktorok tartalmát mág-
vel a nyomásérzékelő fejek mérési tartománya neses keverőbabák és indukciós keverőlapok
komoly korlátozást jelent. A mérési tartomány segítségével folyamatosan mozgásban tartjuk.
elméletben <500 hPa, de a gyakorlatban ez Érdemes az iszapot a vizsgálatok előtt 1 na-
inkább <350 hPa. A nyomásváltozás a mérés pig éheztetni, vagyis a rothasztóból kiemelt
során negatív tartományban is mozoghat. mennyiséget szubsztrát rátáplálása nélkül
A vizsgálatok körülményeit úgy kell alakítani, 37°C-on termosztálni, így kiküszöböljük a rot-
hogy a nyomásváltozás-görbék ezen a szűk hasztókba táplált könnyen bomló szubsztrá-
mérési tartományon belül maradjanak. A rot- tok méréstorzító hatását. Az éhezés során
hasztott iszap mennyiségének helyes megvá- az iszap saját szerves anyagát bontja, azaz
lasztása melett a vizsgált szubsztrát adagolt endogén fázisba kerül. A biomassza egy része
mennyisége is hosszas előtesztelések során elpusztul, és tápanyagként szolgál az életben
optimalizálható. Az üvegedényeket megnyitni maradó biomasszahányad számára. Nincs
csak a vizsgálat lezárásával lehet, hiszen azok szükség éheztetésre, ha nincs ko-fermentá-
zárt rendszerként működnek. Ebből követ- ció az üzemben.
kezik, hogy ez a rendszer alapvetően szaka- Többféle szubsztrát adagolási módszert alkal-
szos rátáplálással működtethető, azaz a vizs- mazhatunk.
gálat elején, egyetlen alkalommal adagolunk
szubsztrátot az iszaphoz. 1. KOI-alapú (Kémiai Oxigénigény) adagolás
Többnyílású üvegedények használata esetén – Egyszerű gázhozam meghatározásnál
az egyik csonkba, a szeptumos csavar alá gu- üvegenként 500 mg KOI-ekvivalens min-
mikosarat illesztünk (2. ábra), a másikat pedig tamennyiség adagolása optimális. Belső
csak a szeptummal zárjuk le. Az üvegedénye- kontrollként glükózt használunk, amely-
ket – ebben az esetben is – még a bemérés nek szakirodalomból ismert a gázhozama
előtt a rothasztók (gáz) mintavevő csonkján ke- (0,75 Nliter / g glükóz). Ebben az esetben
resztül biogázzal töltjük fel. Nitrogéngáz hasz- készítünk vakot (csak iszap és csapvíz), egy
nálata esetén a gázzal az üveg a bemérés után kontrollt (iszap, víz és 500 mg KOI glükóz)
is átmosható, a két oldalsó csonkon keresztül. és egy minta (iszap, csapvíz és 500 mg
Az üvegek 1000 mL-es össztérfogatából 400 KOI-ekvivalens minta) bemérést. A gázho-
mL a mintatérfogat, 600 mL a gáztér. A 400 zamot a glükóz által produkált nyomásvál-
mL-es mintatérfogatot a rothasztók iszapja, tozáshoz viszonyítva számoljuk. (4. ábra)

12