Page 5 - MaSzeSz hírcsatorna 2020/4.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

MIT TEHETÜNK, HA NINCS PÉNZÜNK NEGYEDIK

TISZTÍTÁSI FOKOZAT KIALAKÍTÁSÁRA?

BEZSENYI ANIKÓ,
FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZRT; ÓBUDAI EGYETEM, ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS
TECHNOLÓGIÁK DOKTORI ISKOLA

MAKÓ MAGDOLNA,
FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZRT

TAKÁCS ERZSÉBET,
MTA ENERGIATUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT (MTA EK)

A szennyvíztisztításban a környezeti és egészségügyi kockázatot hordozó szerves mikroszennye-
zők egyre nagyobb figyelmet kapnak. Biológiailag nehezen bonthatók, így gyakran változatlan
formában jutnak keresztül a hagyományos szennyvíztisztító rendszereken. Káros hatással lehetnek
a bioszféra elemeire: toxikusak, vagy rezisztens kórokozók kialakulását indukálhatják (antibiotiku-
mok). Az elmúlt évtizedekben számos technológiai újítás jelent meg az eltávolításukra szabva,
de ezek főként egy negyedik tisztítási fokozat kiépítésével alkalmazhatók, amelyek beruházási
és üzemeltetési költsége magas. A szennyvíztisztító telepek többségében csak az eleveniszapos
egység áll rendelkezésre. Az eleveniszapos technológia számos mikroszennyező szignifikáns
eltávolítására képes lehet megfelelő körülmények között és a legnagyobb biodegradációs haté-
konyság elérése alapvető célkitűzés minden üzemeltetőnek. Az ún. kometabolikus folyamatok
során a baktériumok enzimjei véletlenszerűen képesek megváltoztatni bonyolult szerkezetű
molekulák (pl. gyógyszerek) szerkezetét. Ezt a természetes folyamatot kihasználva segíthetjük
a gyógyszermolekulák biológiai átalakulását a szennyvíztisztítás során.

1. BEVEZETÉS, IRODALMI ÁTTEKINTÉS

Azon lehet vitatkozni, hogy a szennyvízben és az antibiotikumok kiemelt jelentőségűek mikro,
a felszíni vizekben megjelenő gyógyszermeny- illetve nanomennyiségük ellenére is. Az antibi-
nyiség közvetlen fiziológiai kárt okoz-e a vízi otikum-rezisztencia akkor alakul ki, ha egy kór-
környezetben élő szervezetekben, azonban okozó ellenállóvá válik egy olyan antimikrobiális

5