Page 15 - MaSzeSz hírcsatorna 2019/1.
P. 15

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT














            pusztulása után, teteme „életanyaggá” alakul.  „rövidre zárja”. Ennek  viszont súlyos környe-
            Viszont az élőlény ürüléke is az, annak elle- zeti behatásai vannak.
            nére, hogy ebben az életanyagban is vannak
            mikroszkopikus élőlények. Fontos megállapí- A harmadik fogalom a „sanitation” három ve-
            tás: az állatvilág (amibe biológiailag az ember  gyi eleméhez, a nitrogénhez, a foszforhoz és
            is tartozik) élőanyag tömegét, annak az ürü- a káliumhoz kapcsolódik. Hiba ezeket az NPK
            lék- (életanyag) termelése többszörösen  anyagokat úgy kezelni, mint a vegyi mező-
            meghaladja. Ez a nagy-mennyiségű életa- gazdasággal foglalkozó agrármérnökök. Ezt
            nyag a víz, a szén, a nitrogén és a foszfor ter- a gondolatot itt bővebben nem lehet kifejte-
            mészetes kör-folyamatainak világméretekben  ni. Csupán azt jelezni, hogy a fenntartható
            egy nem elhanyagolható hányada. Melléke- szennyvízkezeléskor, ezeknek az anyagok-
            sen megjegyezve, ez pontosan a városi szeny- nak nem a mennyisége a mérvadó tényező,
            nyvizek legértékesebb összetevője, aminek  hanem a három elem molekula-rendszerek-
            molekula-szinten való elpusztítása (oxidálás- ben elfoglalt helye. A fenntartható vízgazdál-
            sal) egy valóságos merénylet az élővilág ellen. kodás tudományának az egyik legfontosabb
                                                             célja, pontosan ennek a ténynek a gyakorlat-
            Az életanyag 70-90 százaléka víz. Többek  ba vitele lenne. Ez a jelenleg követett céllal (a
            között ezért nem lehet a víz- és az életa- szennyvizek tisztításával) ellentétes.
            nyag-gazdálkodást egymástól elválasztani.
                                                             3. MIT TESZ A VÍZ IGAZI GAZDÁJA?
            A második fogalom, amit „vízáramlásnak”
            neveznék, a víz természetes körforgásához  Az új vízgazdálkodás mérnöki tudománynak
            kapcsolódik, annak egy jelentős része. Pon- a neve a VÍZGAZDA. Ebben a rendszerben
            tosan az a rész, amire a szennyvízkezelés egy  úgy gazdálkodunk a vízzel és az életanyag-
            jelentős behatást gyakorol: a természetes ví- gal, mint a családját szerető apa a család va-
            záramlás a földre érkezett csapadékvíz bo- gyonával. Félreértések elkerülése végett egy
            nyolult útja az óceánok felé. Egyelőre csupán  jó gazda a rendelkezésre álló pénzösszegeket
            azt jelezném, hogy ezt a természetes vízá- nemcsak spórolással növeli, hanem a pénz
            ramlást a jelenlegi szennyvízkezelés nagyrészt  tudatos kezelésével [1].




            [1]  A jelenlegi vízgazdálkodás központjában a „vízzel való takarékoskodás” áll, ami gyakran hibás technológiák kidolgozásához vezet,
            amit a „green washing”, „zöldre mosott” műszaki megoldások közé kell sajnos sorolni. Csupán egy példa erre a fürdővíz vécéöblítésre
            való felhasználása. Amint azt majd látni fogjuk, egy fenntartható szennyvízgazdálkodásban, még a vécé öblítővizére is szükség van.
            Az is kiderül, hogy a háztartásokban a vízzel való takarékosság is egy más megvilágításba kerül. A mezőgazdaságban ez a felfogás a víz
            visszatartásához vezet, amit természetesen a szennyvizekre is ki kell maradéktalanul terjeszteni. A szennyvizek tisztítása és élővizekbe
            való vezetése nem tartozik a fenntartható vízgazdálkodáshoz.



                                                                                                           15
   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20