Page 30 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/2.
P. 30
2. ESŐVÍZGYŰJTŐ RENDSZEREK MÉRETEZÉSE
2.1. Esővízgyűjtő rendszerek kialakítása
A legegyszerűbb esővízgyűjtő rendszer (Dulo- mikroszennyezők, patogének, sók, és városi
vicsné, 2003; Asztalos, 2011) a következő ele- hulladékok. Mivel a tetőről származó csapa-
mekből épül fel: a vízgyűjtőterület (amely le- dék kevésbé szennyezett, mint az egyéb bur-
het tető- vagy egyéb burkoltfelület), a tároló, kolt felületekről származó vizek (Dulovicsné
és a kettőt összekötő csatorna. Attól függően, et Csapák, 2017), így ennek többféle háztar-
hogy a tároló telepítésével milyen célt akarunk tási célú felhasználása lehetséges. Leggyak-
elérni, illetve hogy a betárolt vizet mire akarjuk rabban öntözésre használják a betárolt vizet,
felhasználni, kiegészítő elemek alkalmazására de szóba jöhet még az illemhelyek öblítése
lehet szükség (3. ábra). és a mosás is. Extrém vízhiányos területeken
akár ivóvíz is előállítható belőle tisztítási tech-
A csapadékvíz a kihullás helyétől függően nológia beépítése után. Bizonyos esetekben
kisebb vagy jelentősebb mértékben szeny- a tárolóknak csak vízvisszatartó és árhullám
nyezett. A csapadékvízben többféle szeny- késleltető szerepe van, ezáltal csökkenthető
nyezőanyag lehet: szilárd hordalékok, a vízelvezető-hálózatok hidraulikai terhelése,
biológiailag bontható szerves anyagok, ne- és a telekre való kivezetéssel növelhető a te-
hézfémek, olajok, zsiradékok, egyéb szerves rületen beszivárogatott víz mennyisége.
3. ábra: Esővízgyűjtő rendszer lehetséges kialakítása (forrás: tartalyhaz.hu)
30
