Page 25 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/6.
        P. 25
     SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT
            ülepedés romlást okozó változások – az extra- folytattuk 2017-ben. A 2016 tavaszán végzett
            celluláris poliszacharid túltermelés és a fona- laboratóriumi modellkísérlet során nem vált
            lasodás – egyaránt, de különböző mértékben  egyértelművé, hogy az iszap ülepedésének
            a viszkozitás és a konzisztencia növekedését  leromlásával megnövekedő viszkozitást és
            eredményezték. A 3,5 g/l eleveniszap kon- konzisztenciát a fonalasodás, avagy a viszkó-
            centráció mellett végzett reológiai mérések  zus iszappuffadás okozza, ill. melyik szerke-
            eredményei arról tanúskodtak, hogy ún.  zetváltozás milyen mértékben felelős értük.
            „double gap” (koncentrikus henger) mérőfej  Miután a korábbi kísérletben a fonalasok és
            alkalmazásával a jellemzően alacsony viszko- az extracelluláris poliszacharidok együttes
            zitás tartományban pontosabb eredmények  túlzott jelenléte volt jellemző, ezúttal két kü-
            érhetők el, mint ún. lap-lap elrendezéssel.       lön rendszerben céloztuk elérni önmagában
                                                              a fonalasodást és a viszkózus iszappuffadást.
            Kulcsszavak: eleveniszap, fonalasodás, visz-
            kózus iszappuffadás, reológia, viszkozitás        Ennek megfelelően két különböző folytonos
                                                              üzemű laboratóriumi modellrendszert üze-
            BEVEZETÉS, A KUTATÁS CÉLJA                        meltettünk, amelyek egyikében az extracel-
                                                              luláris poliszacharidok (EPS: extracellular poli-
            Bár egyre gazdagabb szakirodalom (Seyssi- saccharides) túltermelése (Kovács, 2017), míg
            ecq et al. 2003, Estiaghi et al. 2013, Ratkovich  a másikban a fonalas iszappuffadás előidézése
            et al. 2013) foglalkozik az eleveniszap reoló- (Nagy, 2017) volt a cél. A kapott eredmények
            giai tulajdonságainak különböző tényezők  lehetővé tették az alkalmazott reológiai méré-
            szerinti függésével (pl. iszapkoncentráció,  si módszerek összehasonlítását, valamint a két
            hőmérséklet, szerves anyag tartalom, stb.),  rendszer és a 2016-ban kivitelezett kísérlet
            az eleveniszap pehelyszerkezet és ülepíthető- eredményeinek összehasonlító értékelését is.
            ség alakulásának függvényében végzett, reo-
            lógiai tulajdonságokra vonatkozó vizsgálatok  KUTATÁSI KONCEPCIÓ, ALKALMAZOTT
            nem jellemzőek, a téma irodalma hiányosnak  MÓDSZEREK
            mondható.
                                                              A célok eléréséhez folytonos üzemű labo-
            Az eleveniszap reológiai tulajdonságainak  ratóriumi modellkísérletekben előidéztük
            vizsgálatát a 2015-16-ban végzett kísérletek  az eleveniszap viszkózus iszappuffadását (EPS
            során kidolgozott mérési módszerekre és  termelő rendszer), ill. fonalasodását (Fonalas
            eredményekre (Bakos et al. 2017) támaszkodva  rendszer).
                                                                                                           25
     	
