Page 25 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/6.
P. 25

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT






















            ülepedés romlást okozó változások – az extra- folytattuk 2017-ben. A 2016 tavaszán végzett
            celluláris poliszacharid túltermelés és a fona- laboratóriumi modellkísérlet során nem vált
            lasodás – egyaránt, de különböző mértékben  egyértelművé, hogy az iszap ülepedésének
            a viszkozitás és a konzisztencia növekedését  leromlásával megnövekedő viszkozitást és
            eredményezték. A 3,5 g/l eleveniszap kon- konzisztenciát a fonalasodás, avagy a viszkó-
            centráció mellett végzett reológiai mérések  zus iszappuffadás okozza, ill. melyik szerke-
            eredményei arról tanúskodtak, hogy ún.  zetváltozás milyen mértékben felelős értük.
            „double gap” (koncentrikus henger) mérőfej  Miután a korábbi kísérletben a fonalasok és
            alkalmazásával a jellemzően alacsony viszko- az extracelluláris poliszacharidok együttes
            zitás tartományban pontosabb eredmények  túlzott jelenléte volt jellemző, ezúttal két kü-
            érhetők el, mint ún. lap-lap elrendezéssel.       lön rendszerben céloztuk elérni önmagában
                                                              a fonalasodást és a viszkózus iszappuffadást.
            Kulcsszavak: eleveniszap, fonalasodás, visz-
            kózus iszappuffadás, reológia, viszkozitás        Ennek megfelelően két különböző folytonos
                                                              üzemű laboratóriumi modellrendszert üze-
            BEVEZETÉS, A KUTATÁS CÉLJA                        meltettünk, amelyek egyikében az extracel-
                                                              luláris poliszacharidok (EPS: extracellular poli-
            Bár egyre gazdagabb szakirodalom (Seyssi- saccharides) túltermelése (Kovács, 2017), míg
            ecq et al. 2003, Estiaghi et al. 2013, Ratkovich  a másikban a fonalas iszappuffadás előidézése
            et al. 2013) foglalkozik az eleveniszap reoló- (Nagy, 2017) volt a cél. A kapott eredmények
            giai tulajdonságainak különböző tényezők  lehetővé tették az alkalmazott reológiai méré-
            szerinti függésével (pl. iszapkoncentráció,  si módszerek összehasonlítását, valamint a két
            hőmérséklet, szerves anyag tartalom, stb.),  rendszer és a 2016-ban kivitelezett kísérlet
            az eleveniszap pehelyszerkezet és ülepíthető- eredményeinek összehasonlító értékelését is.
            ség alakulásának függvényében végzett, reo-
            lógiai tulajdonságokra vonatkozó vizsgálatok  KUTATÁSI KONCEPCIÓ, ALKALMAZOTT
            nem jellemzőek, a téma irodalma hiányosnak  MÓDSZEREK
            mondható.
                                                              A célok eléréséhez folytonos üzemű labo-
            Az eleveniszap reológiai tulajdonságainak  ratóriumi modellkísérletekben előidéztük
            vizsgálatát a 2015-16-ban végzett kísérletek  az eleveniszap viszkózus iszappuffadását (EPS
            során kidolgozott mérési módszerekre és  termelő rendszer), ill. fonalasodását (Fonalas
            eredményekre (Bakos et al. 2017) támaszkodva  rendszer).



                                                                                                           25
   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30