Page 9 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/3.

JUBILEUMI VISSZAEMLÉKEZÉSEK

„jó állapot” elérését is, ami szükségessé teszi a Tíz évvel később: vízminőség és vízminősítés
befogadó kritériumok meghatározását és ter- Alvízi befolyásoltságunk a nagy folyóknál ugyan
helhetőségi számítások elvégzését”. jelentős, de a vízminőségi problémák sok-
kal nagyobb arányban jellemzik a kis vizeket,
A telepek jelentős része kis és közepes lesz – ahol a jó állapotba hozás független a külföl-
azt már láttuk, ami óhatatlanul igényli az ilyen di terhelésektől. Aggasztóak a romlásra utaló
jellegű korszerű tervezési és üzemelési isme- tendenciák, melyek a szennyvíz infrastruktúra
retek elterjesztését, és mindezek révén erős, kiépülésének felszíni vizek szempontjából ne-
néhány markáns technológiára épülő hazai gatív hatásaival hozhatók összefüggésbe és a
szennyvíz „ipar” megteremtését. A hatásokról tisztítási követelmények szigorításához vezet
persze keveset tudtunk. Vajon, mi a helyzet (melyek teljesítése gyakran irreális célként je-
ma? lentkezik, főként a kisebb szennyvíztisztítók-
nál). A mezőgazdaság esetleges fellendülése
Kis és közepes szennyvíztelepek vs. kis vízfo- és a műtrágya használat növekedése a vizek
lyások/tavak minősége szennyezését növelheti, a diffúz terheléssel
szemben pedig alig van hatékony védekezési
Nagy folyóink és tavaink állapota egyértelmű- eszköz. A kérdés már csak az, hogy mi lehet
en jobb, mint a kis és közepeseké. Ez fontos ez esetben a megoldás? Reális cél-e a VKI által
következtetéshez vezet: a kisvizek és a nagy megkövetelt jó állapot elérése, és ha igen, mi-
folyók terheléssel szembeni érzékenysége el- lyen időtávon és milyen áron lesz ez lehetsé-
térő. A magyarázat az eltérő hígulási viszonyok- ges? A múlt és a jelen tapasztalataiból kiindul-
ban rejlik, valamely terhelés (pl. egy pontszerű va a 2027-es célkitűzés nem lesz teljesíthető.
szennyvízbevezetés) a vízhozammal fordítot- Valószínűsíthető azonban, hogy ezzel az uniós
tan arányos koncentráció-emelkedést okoz a tagállamok közt nem leszünk egyedül. Talán
befogadóban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a ennek a ténynek is betudható, hogy egyre in-
fajlagos lefolyás a Duna-medencében hazánk- kább felmerül a célkitűzések felülvizsgálatának
ban a legkisebb, ezért az itt eredő vízfolyások igénye, melyhez azt is érdemes figyelembe
hozama már érthető, hogy a vizeink túlnyomó venni, hogy a monitorozáshoz köthető bizony-
többségét képező kisvízfolyások esetében mi- talanságok (mérések hiányossága) mellett sok
ért olyan nagy a terhelés érzékenység és ennek területen a rendelkezésre álló tudásunk sem
következtében rossz a vízminőségi helyzet. Ezt elegendő (ökológiai minősítés, hatások és vá-
már csak tovább súlyosbítja az a tény, hogy a laszok módszertana,).
VKI-ban kitűzött célok elérésének korlátozásá-
ban nem csak a szennyezések, hanem a hidro- A MaSzeSz 2027-ben is csak 30 éves lesz. A
lógiai és morfológiai elváltozást okozó beavat- legjobb kor közelében, és már most hozzá il-
kozások (a vízfolyások szabályozottsága) állnak, lesztik az EU VKI felülvizsgálatok óráját!
mely a hazai, főként síkvidéki vízrendszereink-
ben meghatározó tényező. Szabályozott vízfo-
lyásaink és csatornáink nehezen feleltethetők
meg a kvázi „természet közeli” állapotot meg-
kívánó ökológiai kritériumoknak. A VKI tehát
nem csak az ökológiai szemléletében, hanem
a korábban jelentéktelenebbnek tűnő „kis vi-
zek” fontosságának kiemelésében is változást
hozott. Ez pedig hazai vizeinkre nézve súlyos
következménnyel jár.

9