Page 40 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/1.

2. A toxikus anyagok fogalom körének jellemzésére használják még a veszélyes (an-
meghatározása gol: hazardous) anyagok megnevezést is. A
fenti kifejezésekkel jellemzett anyagcsoportok
Az antropogén eredetű kémiai anyagok fo- a biológiai szennyvíztisztítás szempontjából
galma alatt az embertől származó, az ember toxikus anyagoknak számítanak, még akkor
által létrehozott anyagokat értjük. Az antro- is, ha kis mértékben bonthatók, vagy kisebb
pogén meghatározás szélesebb fogalmi kört koncentrációk esetében az eleveniszap a fenti
foglal magában. Jelen esetben az antropo- vegyületek biológiai bontásához adaptálható.
gén kifejezés alatt az ember ipari tevékeny- Toxikus hatást fejtenek ki mindazon anyagok,
sége folytán a szennyvizekbe kerülő toxikus, amelyek koncentrációjuktól függően kisebb
nehezen bontható, sőt bizonyos esetekben nagyobb mértékben mérgezőek a biológiai
biológiailag bonthatatlan, természet-idegen szennyvíztisztításban működő szervezetek
anyagokat értjük. számára. Az esetek jelentős részében az ele-
veniszapban, azonban jelen vannak olyan
A szakirodalomban a természetidegen anya- szervezetek, amelyek a mérgező anyag le-
gokat az idegen jelentésű xeno görög kifeje- bontásához szükséges enzimekkel potenciá-
zés előtagjából képezve xenobiotikus (angol: lisan rendelkeznek (Oláh et al., 2006).
xenobiotic) anyagoknak is nevezik. Ismeretes
még a biológiailag bonthatlan (angol: non 3. A toxikus anyagok csoportosítása
biodegradable) és a biológiai lebontásnak
ellenálló (angol: refractory; persistent; recal- Az 1. táblázatban (Benedek, 1990; Field,
citrant molecules) anyag megnevezés is. A 2001) rendszereztük a természetidegen, toxi-
vegyipari szennyvizekben megjelenő anyagok kus anyagokat és összefoglaltuk a tulajdon-
ságaikat is.

1. táblázat A vízminőséget különösen veszélyeztető szerves eredetű toxikus (antropogén)
vegyületek osztályozása és tulajdonságaik összefoglalása (Benedek, 1990; Field, 2001)

Sorszám Vegyület megnevezése Tulaj-
donság
1. Fenolok és fenol-származékok (klór-fenol, monoklór-fenol, a, c, d, f, g
diklór-fenol, triklór-fenol, tetraklór-fenol, pentaklór-fenol, krezol,
rezorcin, katechol)

2. Halogénezett aromás szénhidrogének (klór-benzol származékok) d, e, f, g
3. Poliklórozott bifenilek (PCB) c, e, f, g
4. Poliklórozott dibenzo-dioxinok és dibenzo-furánok (PCDD/F) c, d, f,
5. Anionos, kationos és nem-ionos tenzidek c, d, g
6. Kőolaj és származékai c, e, f, g

40