Page 26 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/1.
P. 26
gálással maximálisan 14-16 % szárazanyag Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni,
tartalom érhető el, míg a rothasztott isza- hogy az utóbbi évtizedekben igen jelentős
poknál az 25-28 % is lehet. A fenti iszap- csökkenés következett be a szennyvizek ne-
kezelések szerepe mindenképpen az, hogy hézfém szennyezésében az ipar kibocsátá-
csökkentse iszaptömeget, s annak nedves- sának a fokozott korlátozása, ellenőrzése
ségtartalmát, ami az elhelyezésük (szállítás, következtében. Hogy ez mennyire így van,
kijuttatás a földekre), vagy az energetikai s mennyire bizonytalan egy iszap nehézfém
hasznosításuk költségeit csökkenti (Fazekas szennyezettségéből általánosítani, a világon
és társai, 2013). talán legszélesebb körű, közlemények ada-
tai alapján készült felmérés (4. – 6. ábrák
Stanier és társai (1986) virulens sejtnek az – Cieslik és Konieczka, 2017) adatsorai iga-
elemi összetételét a makro-elemekre az zolhatják. Az ábrákon bemutatott iszapok
alábbiak szerint adták meg: szárazanyag tartalmának a csökkentése
további szárítással természetesen megold-
A szennyvíziszap és a virulens sejtek össze- ható (külső hővel, Nap energiájával történő
tétele azonban igen eltérő lehet a polisza- szárítás). Talán legolcsóbb erre az utóbbi, a
charid termelésük, sejtelhalásuk, valamint
Elem C O N H P S K Na Ca Mg Fe
Sza.% 50 20 14 8 3 1 1 1 0,5 0,5 0,
külső kation megkötésük miatt. A virulens szolár-szárítás, aminek azonban jelentős a
sejtek nehézfém tartalmára ugyanígy talál- beruházási költsége, s nagy a felületet igé-
hatók adatok, de abból a szennyvíziszapok- nye is. Az iszapszárítás végtermékei azon-
ban bekövetkező nehézfém akkumulációt ban a szárazanyagra mérhető változatlan
nincs értelme kiszámolni, hiszen azok ki- nehézfém tartalmuk miatt továbbra is elég
csapódása, adszorpciója lényegesen na- korlátozottan hasznosíthatók közvetlenül a
gyobb szereppel bír az eltávolításuknál, mezőgazdaságban.
iszapba épülésüknél.
Az iszapösszetétel pontosabb érzékelteté-
sére a Szlovéniában néhány éve mért átla-
gos szennyvíziszap összetételt és nehézfém
koncentrációkat mutatja be az 1. táblázat
(Dobersek és társai, 2012). Kis pontatlansá-
ga lehet az 1 táblázat adatsorának, hogy az
országos átlagból adódóan ezek nyers és
rothasztott iszapok átlagolt adatai. További
gondja ezen túl az országos átlagos adatok-
nak a szélesebb általánosítás tekintetében,
hogy az ipari üzemekből országonként elté-
rő mennyiségű a bekerülő nehézfém szeny-
nyezés is.
26