Page 21 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

és foszfort is tartalmazó sejtanyag növényi
tápanyagként hasznosulhat. A szerves rész
rothasztásával ugyanakkor akár a tisztítás
energiaigényének több mint a fele biztosít-
ható a belőle keletkező biogázból történő
áramtermeléssel, ezért széleskörű a gya-
korlata. A nedves maradék égetésével csak
kevés energia nyerhető vissza, viszont szá-
razon, több mint fele eredeti szárazanyagát
kiégetve javulnak a deponálási lehetőségei,
szállítási költségei. Az égetésnél a szénnel
együtt az iszap nitrogénje is inert formájá-
ban gázfázisba kerül. Foszfátja, és nehézfém
tartalma viszont továbbra is benne marad az
égetés hamujában.

A nyers iszapok szerves anyagának a fele
már a rothasztásnál széndioxiddá és me-
tánná alakul, ami energetikailag hasznosul.
A maradékban így a szerves anyag, és nit-
rogéntartalom is a nyers iszapéhoz képest
mintegy a felére csökken, inert anyag há-
nyada viszont 35-40 %-ra nő. A maradékba
kerül a szennyvíz eredeti foszfor tartalmának
a 80-90 %-a (eredetileg oldott orto-foszfát,
sejtek DNS, ADP és ATP tartalma, a sejtek-
ben akkumulált poli-foszfát) részben erede-
ti, részben az elbomlásukkor felszabaduló
orto-foszfát vízfázisból vassal, vagy alumí-
niummal kicsapott formában. Növeli ezt az
inert hányadot a kicsapó vegyszerek hid-
roxidja is. A nagy fajlagos felületű iszap mel-
lettük a nyersvizek/szennyvizek eredetileg
oldott kalcium, magnézium, szilicium tar-
talmának egy részét, valamint szennyvizek
adott pH-n csapadékot képező nehézfém
tartalmát is megköti. Az eleveniszap inert
(nem szerves) részének a döntő hányada
azonban foszfát. A rothasztási maradéknak
viszont ezzel együtt a legértékesebb része
annak a szerves anyaga, s az abban kötött
redukált nitrogén. A foszfát őket követi. Ta-

21