Víz a Békéért – Áldozat a Vízért 2024 Víz Világnapi sajtótájékoztató

A Szövetség március 18-án 10 órakor a Margitszigeti Víztorony panorámatermében a víz értékének fel- és elismerésére buzdító sajtótájékoztatót tart. Sajtóközleményünk és annak mentén szervezett kerekasztalbeszélgetésünk a 2024 évi „Víz a békéért” ENSZ üzenetre reflektál és azt egészíti ki Kárpát-medencei dimenzióval.

A „VIZET MINDENKINEK” és a „NEM HAGYUNK SENKIT HÁTRA”[i] jel- és hívómondatok ellenére az ENSZ Fenntartható fejlődési célok „Tiszta víz és jó higiénés körülmények” célterületének teljesítését értékelő 2023-as konferenciája súlyos lemaradásokat állapított meg[ii]. A 2024-es „Víz a Békéért” jelmondat a vízválságok (kevésvíz[iii], sokvíz, szennyezettvíz[iv]) okozta konfliktusok miatt aktuális, melyek számos lokális és nemzetközi feszültség és háborúskodás kirobbantói.

A klíma- és a helyenként robbanásszerű demográfiai változások okán a VÍZBIZTONSÁG a GLOBÁLIS BÉKE kulcstényezőjévé vált. Lokális szinten a vízkészletek mennyiségi és minőségi megóvása, az ezt szolgáló infrastruktúra fenntartása a TÁRSADALMI BÉKE alapja, amit az egymás- és a jövő nemzedékek iránti áldozatvállalással óvhatunk meg.

Ha tehát a Víz a Béke záloga, akkor áldozzunk is érte!

A béke megőrzését zászlójára tűző NATO védelmi kiadási elvárása a tagországok GDP-jének 2%-a, mely hazánkra nézve 136 ezer Ft/fő/év, míg a víziközmű szolgáltatások díja egy a fenti (tag)országokkal szinte teljes átfedésben lévő OECD kimutatás szerint a háztartási jövedelmek 1-3%-a, mely hazánk példájánál maradva átlagosan 40 ezer Ft/fő/év.

Tudtad, hogy nap-nap után közel egymillió tonna létfontosságú anyag áramlik keresztül szinte észrevétlenül a magyar háztartásokon? Gondoltad volna, hogy hazánkban a háztartási VÍZ-nek ezt a körforgását három egyenlítő hossznyi vezetékhálózat és több ezer tisztító és nyomásfokozó létesítmény biztosítja? Budapest egynapi vízfogyasztását 20.000 kamion tudná szállítani, amelyek sora Budapesttől Bécsig érne.

A hálózatok és létesítmények jelentős része a tervezett életciklusának végét járja, és éves felújítási szükségletük hivatalos, illetve szakértői előrejelzések szerint is fejenként és évente 20-40 ezer Ft-ot tenne ki.  Ennek hiányában egyre többen (hivatalos és reprezentatív kutatások szerint minden második honfitársunk) nem bíznak a csapvízben.

Ezért nem mindegy, mi van a csap mögött.

Jó hír, hogy a hazai szakmai szervezetek és a magyar vízipar tapasztalatai, referenciái világszerte elismertek. Ezekre építve játszik fontos szerepet mind a nemzetközi mind a hazai víz-konfliktusok és vízválság megelőzésében.

A másik jó hír, hogy részben szakértői és hivatalos társadalmi kutatások is bizonyítják, hogy

• érzékeljük a tennivalókat, a rekonstrukciós és fejlesztési szükségleteket

• készek vagyunk áldozni rá – akár a jelenlegi terheknél sokkal többet is

Bár nem tudjuk, hogy mennyi az annyi, de a MASZESZ – ENSZ kísérőrendezvényén feltett kérdése nyomán tudjuk, hogy készek vagyunk akár annyit áldozni a vízre (az életre és békére), mint a telekommunikációra.

És ha fel- és elismerjük és komolyan vesszük a VÍZ-BÉKE kapcsolatot, akkor akár annyit is, mint a védelmi kiadásokra…

Ha nem ismerjük fel a víz értékét, ha nem vigyázunk rá, nem gazdálkodunk jól vele és nem biztosítjuk a hálózat egészségét, akkor a kevés, szennyezett vízért fognak egymással harcolni a következő generációk.

[i] Az ENSZ közgyűlés 2010-ben ismerte el alapvető emberi jogként a biztonságos és tiszta ivóvízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférést. A marginalizált és hátrányos helyzetűek alapvető szükségleteinek kielégítése és sebezhetőségének csökkentése nélkül a szegénység ugyanis csak újratermeli saját magát. Az ENSZ 2030-ig tartó, 17 fenntartható fejlődési célból álló programjának központi eleme lett a „senkit sem hagyunk hátra” elv melletti elköteleződés, mert tiszta vízhez való egyetemes hozzáférés nélkül nem lehet fenntartható fejlődés.

[ii] A világ népességének 26% nem jut biztonságos ivóvízhez (2milliárd ember ürülékkel szennyezett víz fogyasztására kényszerül) és 46%-a nem részesül kielégítő szennyvízelvezetésben. Az iparosodás előtti vizes élőhelyek 80%-ka megsemmisült, hozzájárulva ezzel a csapadék szélsőségessé válásához, területek (pl Dél-Alföld) elsivatagosodásához.

[iii] Az Ensz vízvilágjelentése évente 1%-kal növekvő vízfelhasználást vetít előre (és ugyanerről számol be az elmúlt 40 év vonatkozásában). A WaterEurope 2030-ig 56% elérhetőség-igény különbözettel (hiánnyal) számol

[iv] Az alacsonyjövedelmű országokban a szennyvíz tisztítás-nélküli élővízbe juttatása, a magasabb jövedelmű országokban a mezőgazdaságban használt műtrágya vízbemosódása következtében