Page 37 - MaSzeSz hírcsatorna 2025/3.
P. 37

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT






            táblázat bemutatja az ózon és reakciói során  keresztül lejátszódó folyamatot indirekt reak-
            keletkező néhány gyök, illetve egyéb oxidáló- cióútnak nevezzük.
            szerek standard redox potenciálját[15]:           Az  ózon  természetes  körülmények  között
                                                              is előfordul, legnagyobb mennyiségben
                  Oxidálószer         Képlet      E (eV)      a sztratoszférában, ahol a Nap nagyenergiá-
                                                   o
             Fluor                       F         3,05       jú UV-sugárzása foto disszociációval oxigén-
                                          2
             Hidroxilgyök              • OH        2,80       molekulákat atomos oxigénné alakít, majd ez
             Naszcens oxigén            O •        2,42       oxigénmolekulákkal reakcióba lépve ózont
                                                              hoz létre. Ózon keletkezik villámláskor is, ahol
             Ózon                       O          2,07
                                          3                   az elektrosztatikus kisülés hasítja az oxigén-
             Hidrogén-peroxid          H O         1,78
                                         2  2                 molekulák kötéseit:
             Hidroperoxilgyök          HO   •      1,70
                                           2
             Kálium-permanga-         KMnO         1,68
             nát                             4                            O  + energia → 2 O•
                                                                            2
             Hipoklórossav             HOCl        1,49                  O• + O2+ M → O3 + M
             Klór                       Cl         1,36
                                          2                   (ahol M rendszerint N2 vagy O2, amely elve-
             Klór-dioxid               ClO         0,95
                                           2                  zeti a felesleges energiát).
             Nátrium-hipoklorit       NaOCl        0,81       Az ózon instabil vegyület, ezért hosszú távon

            Az ózon mérsékelten, de az oxigénnél lénye- nem tárolható. Mindig a felhasználás helyén,
            gesen jobban oldódik vízben (Henry-állandó- közvetlenül az alkalmazás előtt kell előállítani.
            ja 25  C-on H cp= (1,0 – 1,3) × 10  mol/ Ez ugyan növeli a technológia bonyolultságát,
                                                    -4
                   o
                            O3
            (m³Pa)[16], ami kb. tízszerese az oxigénének).  de egyben garantálja a friss, nagy reaktivitású
            Oldott formában azonban nagyon gyorsan  ózon jelenlétét. Mesterségesen többféle mó-
            bomlik (pH 7, 25  C-on t = 15 perc[17]), amit  don állítható elő: elektrokémiai úton, korona-
                              o
                                      1/2
            a hőmérséklet, a pH, katalizátorok és szennye- kisüléssel, UV-sugárzással (λ = 185 nm) vagy
            zők befolyásolnak. Az ózon oldatban is erős  hidegplazmás technikával. Ipari méretekben
            oxidálószerként viselkedik, de vizes közegben  azonban szinte kizárólag a korona kisüléses
            több különböző reakciómechanizmus szerint  eljárást alkalmazzák, amelyben nagyfeszült-
            játszódhatnak le a kémiai folyamatok. Az ózon  ségű elektromos kisülés segítségével állítanak
            molekulával történő közvetlen reakciót direkt  elő ózont oxigénből vagy levegőből. A többi
            reakcióútnak nevezzük. A vizes fázisú mo- módszer teljesítménye és gazdaságossága
            lekuláris reakciók viszonylag szelektívek és  korlátozott, ezért inkább csak laboratóriumi
            három csoportba oszthatók: redox reakció,  körülmények között használják őket.
            cikloaddíciós reakció, elektrofil szubsztitúci- Az ózon erősen mérgező gáz, jellegzetes „fé-
            ós reakció[18]. Az ózon bomlása során reak- mes” szagát már 0,01 – 0,02 ppm koncentrá-
            tív gyökök keletkeznek, köztük hidroxilgyök  cióban érezni lehet. 0,1–0,3 ppm tartós be-
            (•OH),  amely  még  az  ózonnál  is  erősebb  légzése is orrnyálkahártya-irritációt és légzési
            nem-szelektív oxidálószer, és fontos szere- panaszokat okoz, 1 ppm felett pedig rövid idő
            pet játszik az AOP-kban. A hidroxilgyökön  alatt súlyos egészségkárosodáshoz vezethet.
                                                              A különböző hatóságok által leggyakrabban





                                                                                                           37
   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42