Page 61 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/3.
P. 61

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT






            amely a felszíni és felszín alatti vizekben,  (pl. az amoxicillin exkréciós rátája 80 – 90%
            az ivóvízben, valamint a kommunális és ipari  (Hirsch és mtsai 1999), illetve ≥70%(Jjemba
            eredetű szennyvizekben kimutatható gyógy- 2006), a tetracikliné 80 – 90%(Hirsch és mt-
            szerhatóanyagokkal és azok környezetiés  sai 1999), illetve ≥70%(Kühne és mtsai 2000),
            egészségügyi hatásaival foglalkozik. Nem  mindkét hatóanyag elterjedten alkalmazott,
            csoda, hiszen ezek a kutatások hamar rávilá- szélesspektrumú antibiotikum), ami az anti-
            gítottak arra, hogy a modern ivóvíztisztítási  biotikum rezisztencia fokozódó jelenléte és
            technológiákkal kezelt, emberi fogyasztás- káros hatásai miatt is aggodalomra ad okot.
            ra szánt víz is tartalmazhat ng/L koncentrá- Az antibiotikum rezisztencia egy természetes
            cióbanmikroszennyezőket, pl. gyógyszer- jelenség, akkor alakul ki, amikor egy baktéri-
            maradványokat, ezen felül az élővizekben  um ellenállóvá válik egy olyan antimikrobiális
            is kimutathatók ng/L, μg/L vagy akár mg/L  szerrel szemben, melynek hatására korábban
            koncentrációban  is  egyes  gyógyszerszár- elpusztult volna. Az antibiotikumok túlzott fo-
            mazékok. A szerves mikroszennyezőknagy- gyasztásával (humán egészségügyi, állatgyó-
            fokú perzisztenciája, a környezetben való ak- gyászati célból egyaránt) egyre több, az an-
            kumulálódásukrévén az élővizekben számos  tibiotikumokkal szemben ellenálló baktérium
            gyógyszerhatóanyag jelen van(Jones és mt- törzs jelenik meg, ennek hatására a bakteriális
            sai 2005; Záray 2018).                            fertőzések elleni küzdelem a jövőben számos
            A gyógyszerhatóanyagok környezeti kon- kihívással fog szembenézni.
            centrációjának növekedése összefüggésbe  Jelenleg a szennyvíztisztítótelepeknek csak
            hozható  a  túlzott gyógyszerfogyasztással,  kis hányada rendelkezik a mikroszennyező
            ebbe a humán- és állatgyógyászati célra  anyagok eltávolítását megcélzó tisztítási fo-
            szánt készítmények alkalmazását is beleért- kozattal (negyedik tisztítási fokozat), ezért sok
            jük. A gyógyszerkészítmények az adott ható- esetben a gyógyszerhatóanyagok a szenny-
            anyag effektív dózisának akár többszörösét  víztelepek tisztított szennyvizével távoznak
            is tartalmazhatják, esetenként a gyógyszer  a felszíni vizekbe, onnan a felszín alatti, vala-
            hatóanyagtartalmának akár 90%-a kiválasz- mint az ivóvízkészletbe.
            tásra kerül(exkréció) az emberi szervezetben.
            A xenobiotikumok exkréciója a szervezetből  2. A GYÓGYSZERHATÓANYAGOK
            (akár metabolitként, akár változatlan formá- MEGFIGYELÉSÉVEL, MONITOROZÁSÁVAL
            ban) számos kiürülési útvonalon valósulhat  ÉS VIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS
            meg. Legnagyobb arányban a veséken ke- EDDIGI INTÉZKEDÉSEK
            resztül választja ki a szervezet a nem kívána-
            tos vegyületeket, melyek távoznak a vizelettel,  2.1. Veszélyes kemikáliák megfigyelési
            majd a kommunális szennyvízzel a szennyvíz- listája (WatchList)
            tisztító telepekre jutnak. A szervezetbe bejutó,
            exkréció útján eltávolított vegyületek arányát  Az Európai Unió vízpolitikáját a 2000/60/EK
            az exkréciós ráta adja meg. A gyógyszerható- irányelv (Víz Keretirányelv, VKI) határozza meg,
            anyagok csoportján belül az antibiotikumok- melynek célja, hogy keretet adjon a szárazföl-
            rakifejezetten nagy exkréciós rátajellemző  di felszíni vizek, az átmeneti vizek, a partmenti





                                                                                                           61
   56   57   58   59   60   61   62   63   64   65   66