Page 39 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/3.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

40 ng/l között változott az Északi-tengerben az Északi-tengerben más szerves szennyező
a part menti területeken. A folyókban a kon- anyagokhoz képest viszonylag magas. Pél-
centráció 200 és 1250 ng/l között volt. A kon- dául perfluorozott felületaktív anyagot (PTF),
centráció csökkenését leginkább a hígulás mint például a perfluor-oktánsav (PFOA) és
okozta, mivel ezek a vegyületek nehezen a perfluoroktán-szulfonát (PFOS) koncentrá-
bonthatók, perzisztensek. A számítások sze- ciója (lsd. később) egy nagyságrenddel ala-
rint Közép-Európa nagyobb folyóiból az Észa- csonyabb [7].
ki-tengerbe évente 78 t BT jut, amelynek 73%
(57 t) a Rajnából származik. A másik fő forrás Észak-Rajna-Vesztfália Németország észak-
az Elba [6]. A benzotriazolok koncentrációja nyugati részén elhelyezkedő tartomány

1. Az ALPESI RAJNA (Alpenrhein) és
mellékfolyói, vagyis a Rajna forrása
(Toma-tó) és a Boden-tó (Ausztria,
Németország és Svájc határán)
közötti szakasz. A Boden-tó Bode-
ni-tó, illetve Konstanzi-tó néven is
ismert.
2. A MAGAS-RAJNA (Hochrhein),
amely a Bodeni-tó kisebb egységé-
től (Untersee) Bázel felé folyik, ahol
egyesül az Aarével, a Rajna vízho-
zam szempontjából legfontosabb
mellékfolyójával.
3. A FELSŐ-RAJNA (Oberrhein),
amely a Bázeltől Bingenig húzó-
dó Rajna Graben hasadékvölgyén
folyik keresztül fő mellékfolyóival,
a Neckar és a Majna folyókkal.
4. A KÖZÉP-RAJNA (Mittelrhein),
amely a Rajnai-palahegységben
mélyen bekarcolt keskeny völgyön
folyik át, és felveszi a Mosel folyó
(franciául Moselle) vizét Koblenz-
nél.
5. Az ALSÓ-RAJNA (Niederrhein),
amely Bonntól Lobithig terjed. Fő
mellékfolyói a Ruhr, az Emscher és
a Lippe.
6. A RAJNA-DELTA, ahol a folyó
három nagy ágra oszlik: Nederrij-
neLek, Waal és IJssel.
[5]

1. ábra A Rajna folyószakaszai (Eredeti ábra: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rajna#/media/F%C3%A1j-
l:Rhein-Karte2_hu.svg)

39