Page 19 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/1.
P. 19

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT







            ÚJ BIOBÁNYÁSZATI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE

            HAZÁNKBAN – HONNAN LESZ FÉMÜNK

            A JÖVŐBEN?





            SZERZŐ: DR. FLEIT ERNŐ, projektvezető
            CasterBronz Kft.
            1211 Budapest Transzformátorgyár u. 3/a.
            office@casterbronz.hu




            BEVEZETÉS                                         A biológiai kimosás, ami lényegében a bio-
                                                              hidrometallurgiai technológiák zömét alkot-
            A biohidrometallurgia (BHM) technológiája  ja, a réz, nikkel, cink és urán bányászatára
            a fémek kivonását jelenti mikroorganizmu- használatos, míg a biooxidáció (szulfidos
            sok felhasználásával ezek különböző ásvá- ásványokból történő kivonás) Napjainkra el-
            nyos formáiból, függetlenül attól, hogy a szi- mondható, hogy a 2000-es évektől kezdő-
            lárd fázisú anyag érc, meddő, salak, esetleg  dően már nagyléptékű BHM alkalmazások-
            valamilyen szilárd hulladék. A BHM fogalmát  kal találkozhatunk szerte a világban. Ezek
            gyakran szűkítik le a pirites/szulfidos ásvá- során különböző módszereket alkalmaznak.
            nyos anyagokból történő fémkinyerésre,  Jellemzően az évezred elején a világ legna-
            amely mikroorganizmusok közvetítésével  gyobb rézexportőre (Chile) a rézkitermelé-
            zajlik, vizes közegben és aerob körülmé- sének több, mint 10%-át már a BHM alapú
            nyek között. Az angol nyelvű szakirodalom  technológiákkal érte el.
            megkülönböztet továbbá biológiai kimo- Magas réztartalmú vizek, illetve bánya eredetű
            sást (bioleaching) és az ehhez kapcsolódó  csurgalékok felhasználása fémkinyerésre már
            biooxidációs folyamatot is (biooxidation),  az ókori Kínában, Cipruson és az Ibériai félszi-
            mely utóbbinál azonban nemcsak a célként  geten is említést nyert. A folyamat lényegét
            meghatározott fém (pl. a réz), hanem más  azonban, hogy tudniillik ezt mikrobiológiai
            egyéb fémek is oldatba kerülnek, vagy ke- háttérhez köthetjük, csupán a II. Világhábo-
            rülhetnek.                                        rút követően ismerték fel. A kezdeti kiindulást
            Mindezeket a folyamatokat azonban környe- azt adta, hogy rájöttek,  vannak olyan bak-
            zeti kármentesítési célokra is alkalmazhat- tériumok, amelyek képesek a vasszulfidokat
            juk, így például alkalmasak lehetnek toxikus  oxidálni és ferri-szulfátot, illetve kénsavat
            nehézfémekkel szennyezett fölös iszapok  termelni (ami aztán oxidálja és kioldja a réz-
            megtisztítására is, megkönnyítve a jövőben  szulfid tartalmú anyagokat az ércekből) veze-
            a szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelye- tett a ma is használatos mikrobiológiai taxon
            zését.                                            nevekhez: ferrooxidans illetve thiooxidans.





                                                                                                           19
   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24