Page 54 - MaSzeSz hírcsatorna 2023/2.
P. 54

A mosonmagyaróvári agrárfelsőoktatás
             szerepe a hazai és a nemzetközi
            vízgazdálkodásban
            A víz és az ember a kezdetektől fogva szoros
            kapcsolatban állnak egymással. Az életünk
            nélkülözhetetlen eleme, ezért is kiemelt sze-
            repe van az élővilággal együtt. Mosonma-
            gyaróvár környéke folyókkal (Lajta, Kis-Duna),
            vadvizekkel, lápokkal (Hanság, Szigetköz) ölelt
            terület volt a 18. századig. A vízgazdálkodás
            fontosságát felismerve a Mosonmagyaróvá-
            ron a hazai agrárfelsőoktatás bölcsőjében
            vette kezdetét a képzés. Az 1818-ban meg-
            alakult Magyaróvári Akadémia első igazgatója
            Wittmann Antal lett. Wittmann a vízgazdál-
            kodás területén jelentős kutató és fejlesztő
            munkát végzett Európa számos országában.
            Fő céljai közé tartozott az elméleti és gyakor-
            lati tevékenységek összehangolása, valamint
            a tanítás. 1810-ben megjelentetett munkájá- kaptak. Az 1949-ig fennálló képzés méltán
            ban a vízépítés és rétöntözés jelentőségével  tekinthető a hazai vízgazdálkodás oktatási
            foglalkozott. A Márialigeti öntöző rendszert ő  bölcsőjének, mely számtalan komoly szak-
            alakította ki. A vízgazdálkodás területén bizo- embert adott az országnak, és a világnak is,
            nyított eredményei meghatározták a Magya- köztük a Műegyetem egyik rektorát, Rohrin-
            róvári gazdász képzés oktatásában történő  ger Sándort, a későbbi időkben pedig Mo-
            kiemelt szerepét.                                 sonyi Emilt. A kultúrmérnökök tevékenysé-
                                                              gére alapozó Kultúrmérnöki Hivatal Kvassay
            Kultúrmérnök képzés a Magyaróvári                 vezetésével átalakította hazánk víztérképét,
            Akadémián                                         és máig tartó hatást gyakoroltak a vízügyi
            Karunk egyik leghíresebb volt diákja, a hazai  szakmára.
            vízügyi szakemberek talán legnagyobbika,
            Kvassay Jenő a XIX. század második felében  Mosonmagyaróvárnak a kultúrmérnökkép-
            kultúrmérnöki képzést indított a Magyaróvá- zéssel meghatározó szerepe volt a hazai víz-
            ri Akadémián, a Műegyetemen (alapszakon)  gazdálkodás képzésében. Mindezek ismereté-
            végzett mérnökök részére (3. kép). A képzés  ben a Víz- és Környezettudományi Tanszéket
            az akkori korszerű technológiát tanította meg  majd az utódjaként a Vízgazdálkodási és Ter-
            a diákoknak, akik vízépítési, vízgazdálkodási  mészeti Ökoszisztémák Tanszéke fontosnak
            és öntözési területen kiváló szakemberek- tartotta, hogy a régmúlt eredményeire ala-
            ké váltak, és világszinten is korszerű tudást  pozva újból újradefiniálja a vízgazdálkodási





           54
   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59