Page 6 - MaSzeSz hírcsatorna 2023/1.
P. 6
bonthatóságának vizsgálatára használjuk oxigént lélegeznek, ezért a fellevegőztetett,
a légzésteszteket és a Biokémiai Oxigé- oxigénben dús vizsgálati körülmények kö-
nigény (BOI) vizsgálatot. Mint ahogyan azt zött a szervesanyagok lebontását (tkp. el-
a cikksorozatunk első részében részleteztük égetését) oxigénnel végzik el. Tehát mind
mindkét vizsgálatot bonthatósági (biodeg- a légzéstesztek, mind a BOI vizsgálatok tö-
5
radációs) és toxicitás tesztként egyaránt ke- kéletesen alkalmasak arra, hogy az oxigén-
zelhetjük, hiszen minden méréshez hígítási fogyasztáson keresztül ezeket a lebontási
sorozatot készítünk és a sorozat összes ele- folyamatokat modellezzék.
mét teszteljük. Biológiailag bontható, toxikus
anyagoknál a toxicitás csak hígítás kérdése, LÉGZÉSTESZTEK
így a biodegradációhoz szükséges hígítás Eredetileg ezt nevezik eleveniszapos toxicitás
mértéke is egyidejűleg meghatározható. tesztnek. Alapvetőan az MSZ EN ISO 81 92
Mindkét módszer az oxigénfogyasztás (Vízminőség. Az eleveniszap oxigénfogyasz-
meghatározásán alapul. A légzésteszteknél tás-gátlásának vizsgálata ISO 8192:1986)
oxigénelektróddal mérjük az oldott oxi- szabvány alapján végezzük el. A szabványt
génkoncentráció (Dissolved Oxygen, D.O.) több ponton a felhasznált oltóanyaghoz kell
változását 2-3 órán keresztül, a BOI tesztek- igazítani, mert az oltóanyagot nem lehet
nél pedig egy nyomásérzékelő fej (OxiTop standardizálni. A nagyterhelésű eleveniszap
®
mérőrendszer) a mérőedényben 5 napon át jóval nagyobb légzésintenzitással jellemez-
rögzített nyomásváltozást fordítja le oxigén- hető, mint a kis-közepes terhelésű telepeké,
fogyasztás értékekre. Az oxigént a mikroor- így az alkalmazott oltóanyagmennyiség tág
ganizmusok használják fel (légzés) a közeg határok között mozoghat.
szervesanyag-tartalmának lebontásához (el- A szabványos vizsgálatban műszennyvíz-
égetéséhez). zel (szubsztrát) táplálják az eleveniszapot,
Azokat a baktériumokat, amelyek oxigént amelynek az összetétele az 1. táblázatban
lélegeznek aeroboknak nevezzük. Ezek kö- látható.
zött akadnak olyanok, amelyek kizárólag A szennyvizek összetétele is nagyon válto-
oxigént képesek lélegezni (obligát aerob), zatos, de a műszennyvíz összetételét nem
és vannak olyanok, amelyek oxigén hiányá- feltétlenül közelíti. A műszennyvíz megfelelő
ban más molekulákat (nitrát, szulfát stb.) is arányban tartalmaz makro- és mikroeleme-
képesek ellélegezni. Ezeket fakultatív ana- ket, amely a lebontási folyamatokat segíti.
eroboknak nevezzük. Az eleveniszap bak- Ha azonban a technológiai körülmények
tériumainak 80%-a ebbe a típusba tartozik. modellezése a cél egy vizsgálat során, ak-
Tehát oxigénhiány esetén is elboldogul kor nem feltétlenül kell műszennyvizet hasz-
az eleveniszap, és a rothasztókba kerülve nálnunk. A gyakorlatban sem adagolnánk
képes gyorsan létrehozni egy új, anaerob külön mikro- és nyomelemeket, így csak
kultúrát, amely oxigénmentes környezetben meghamisítaná az eredményeket. Ilyen ese-
működik. A fakultatív anaerobok előnyben tekben érdemes a műszennyvizet egysze-
részesítik az oxigént, mert több energiát rűbb szubsztrátra cserélni. Mi leggyakrabban
nyernek az oxigén ellélegzésével, mint más ecetsavat (nátrium-acetát) használunk.
molekulákéval. Oxigén jelenlétében mindig
6