Page 80 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.

ellenőrzött körülmények között megvalósított haszonnövény öntözés (pl. Kecskemét, Ceg-
felhasználás mellett biztosíthatók, melyhez léd stb.), vagy energiaültetvény öntözés (pl.
a jogszabályi háttér (hazánkban az 50/2001. Dunavarsány) kapcsán is. Ez utóbbi különösen
(IV. 3.) Korm. rendelet) elengedhetetlen. A ren- napjainkban pedig igen optimális megoldásnak
delet ezzel kapcsolatban az alábbiakat írja elő: tűnhet, mivel egyrészt a klímaváltozás kapcsán
„A felhasználható szennyvíz és a folyékony a vízhiányra nyújt alternatívát és mindemel-
szennyvíziszap mennyiségét elsősorban a talaj lett biomassza termelésre is lehetőséget ad.
vízgazdálkodási tulajdonságai, a vízháztartási A mechanikailag tisztított szennyvíz ily módon
mérleg, a szennyvíz és a folyékony szennyvízi- az energia árának csökkentésében is szere-
szap mérgező (toxikus) elem és károsanyag-, pet játszik melynek különösen napjainkban
valamint tápanyagtartalma, továbbá a termesz- értékelődött fel a szerepe. Az ily módon meg-
teni kívánt növény víz- és tápanyag- (elsősorban termelt biomassza hazai viszonylatban reális
nitrogén) igénye alapján kell meghatározni.” alternatívaként állhat rendelkezésre. (Ligetvári
Ferenc, 2017)
Számos e témában készült tanulmány hangsú-
lyozza, hogy alternatív vízforrásnak tekinthető, Svédország az 1970-es olajválságot követően
de nem szabad elfeledkezni a veszélyekről. kezdett ebben az alternatívában gondolkodni,
Éppen ezért a jogszabály az alábbiak szerint és telepített fűzfa ültetvényeket, melyek víz és
rendelkezik: „Tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, tápanyag ellátását tisztított szennyvíz öntözéssel
valamint a kezeletlen települési folyékony hul- oldotta meg. A napjainkban közel 16 000 ha
ladék vagy más kezeletlen iszap a mezőgaz- ültetvényen a legtöbb gazdálkodó a szenny-
daságban nem használható fel.” víziszap és a biomassza égetés során keletkező
hamut is hasznosítja. (Kun Ágnes, 2017)
Kevésbé kutatott terület még, hogy a fertőtle-
nített szennyvízzel talajba kijutatott klór milyen Kågeröd városában 1997-ben kezdték alkalmaz-
módon befolyásolja a talaj minőségét, első- ni a biológiailag tisztított lakossági és tejipari
sorban a talaj mikrobiális összetételét. Jelenleg szennyvíz öntözéses hasznosítását a tisztító
a legtöbb tanulmány a leggyakoribb környezeti telep mellé telepített 13 ha-os energiafűz ül-
kockázatnak a talaj szikesedését tartja. Fontos tetvényen, ahol elhelyezésre kerül a tisztítás
lenne minél több kutatási eredménnyel bizonyí- során keletkező szennyvíziszap is. Folyamatos
tani a hatásokat, hogy ezáltal is meggyőzően vizsgálatokkal igazolták, hogy napi 6 mm-es
alátámaszthatók legyenek a hasznosítással szennyvízterhelés mellett legnagyobb a hozam,
járó előnyök, így érhető el ugyanis a nagyobb hektáronként évi 10-13 tonna. A mérési adatok
társadalmi elfogadottság. alátámasztották, hogy az evapotranspirációs
együtthatót háromszorosan meghaladó ter-
A szennyvíz öntözés hazánkban az 1960-as helés (12 mm/nap) és a 175 kg N/ha terhelés
években indult a nyárfás ültetvények telepíté- sem befolyásolta hátrányosan a biomassza
sével, melyek azóta is elsősorban a tisztított termelődést, továbbá a felszín alatti vizek sem
szennyvíz elhelyezést szolgálják (Tóth Tamás, szennyeződtek el. (Peter Ridderstolpe, 2007)
2021), de néhány telep jó példát mutat a szeny- Hasonló példát találunk Közép-Svédország
nyvízben lévő tápanyagok hasznosítására pl. Enköping városában, ahol a szennyvíziszap

80