Page 25 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.
P. 25

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT






            Az eleveniszapos biológiai lebontás ténye-
            zőinek rövid értékelése


            A mikroszennyező anyagok biológiai lebontásánál  •  A szennyvíztisztítás hőmérsékletének a lebon-
            fontos szerepe van az iszapkornak (SRT), biomasz-    tásban fontos szerepe van: azok az országok-
            sza-koncentrációnak, hőmérsékletnek, pH-értéknek,    ban, ahol az átlagos hőmérséklet 15-20 ⁰C-os
            és a mikroszennyező anyagok szerkezeti felépíté-     a mikroszennyező anyagok lebontása hatéko-
            sének. Az eltávolítási hatásfok még vegyületenként   nyabb, mint a hideg országokban, ahol a hő-
            is eltérő, és a szennyezőanyagok fizikai-kémiai jel-  mérséklet többnyire 10 ⁰C alatti hőmérséklet.
            lemzőivel függenek össze. A befolyásoló tényezők  •  A pH-érték befolyásolja a mikroszennyező
            általános áttekintése alapján a szerves mikroszeny-  anyagok szennyvízből történő való eltávolítását.
            nyező anyagok eltávolítása esetében a szorpció és    Az ipari szennyvíz pH-értéke gyakran ingadozik,
            a biológiai lebomlás a domináns eltávolító folyamat.  és negatívan befolyásolhatja a mikroszennyező
                                                                 anyagok eltávolítását. Ilyen esetekben megoldás
            A vizsgált tanulmányok többsége olyan adaptált       lehetne a szennyvíz pH-értékének beállítása
            rendszerek eredményeit mutatta be, amelyek           a biológiai tisztítás előtt.
            különböző körülmények között működtek.  •  Egyes vegyületek protonáltsági állapotának
            A különböző működési mód és körülmények              módosítása szintén megoldást jelenthetne
            során kapott adatok, valamint a valós léptékben      a vegyületek reakcióképességének növe-
            végzett vizsgálatokból származó adatok eltér-        lésére. Ezáltal javul az iszap adszorpciós
            hetnek, azonban információt adhatnak a vizsgált      képessége. Az eltávolítási arányok eltérnek
            anyag sorsáról. Az eredmények tehát alapvetően       az egyes vegyületek között, és az eltávolítási
            extrapolálhatók valós léptékre. Az eltávolítási      hatásfokok függ az anyagok fizikai-kémiai
            arányok vegyületenként eltérőek még akkor is,        jellemzőitől (pl. hidrofób jelleg, kémiai szer-
            ha a fizikai-kémiai tulajdonságok, mint például      kezet, pKa, stb.).
            az Kow, pKa és a kémiai szerkezet hasonlóak.  •  A hidrofób vegyületek a folyadékfázisból
            A mikroszennyező anyagok szennyvízből való           adszorpció útján távolíthatók el, és eset-
            eltávolítását, meghatározó tényezők értékelé-        leg biodegradációs folyamatok révén is, ha
            sénél néhány általános szabály a vezethető le:       az iszapkor elég nagy.


            •  Hidrofób vegyületek (NP, EE2 stb.) a befolyó  6.7 A MIKROSZENNYEZŐ ANYAGOK ELTÁ-
                vízből adszorpcióval távolíthatók el.        VOLÍTÁSÁNAK JAVÍTÁSA SZENNYVÍZTISZ-
            •  Kémiai szerkezet: a vegyületek, amelyek ösz- TÍTÓ TELEPEKEN
                szetett szerkezetűek (pl. alkil láncok elágazása)
                és mérgező csoportokat (pl. halogének és nit- Az előzőekben ismertetett tényezők együttes
                rocsoport) tartalmaznak nagyobb ellenállást  elemzéséből számos következtetés vonható le.
                mutatnak a biológiai lebomlással szemben. A mikroszennyező anyagok két fő jellemzője
            •  Amikor az SRT a szennyvíztisztítási rendszer- a biológiai lebonthatóság (k ) és a szilárd-folyé-
                                                                                        biol
                ben elég magas (legalább 8 d) a szerves mik- kony fázis közötti megoszlási együttható (K ) és
                                                                                                        d
                roszennyezők eltávolítása a biodegradációs  az 1.táblázat adatai alapján az alábbi következte-
                folyamatok révén nő.                         tések vonhatók le. (Omil és mtársai, 2009):



                                                                                                           25
   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30