Page 57 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/3.
P. 57
SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT
(X ), biológiailag nem bontható (inert) szerves a KOI-hoz viszonyítja a TKN értékét. A C:N:P
EH
anyag (X). A nitrogén tartalom f = 0,09 - 0,12, arány KOI:TN:TP arányként való értelmezése
I n
átlagosan 0,1 mg N/mg VSS [3]. A foszfor tarta- egybevágna azzal, hogy 10-20 között opti-
lom aerob és anoxikus rendszerekben f = 0,01 mális a KOI/TKN értéke. Ezen felül mind a TN,
p
- 0,03 közötti, átlagosan 0,025 mg P/mg VSS. mind a TP értékben szerepel lebegőanyaghoz
Az X , X és X egymáshoz viszonyított ará- kötött és a biológia számára közvetlenül fel
BH EH I
nyát az iszapkor határozza meg, azonban mind nem vehető rész, így elfogadhatónak tekintjük
az fn, mind az fp értékét viszonylag állandónak mindezt a homogén KOI értékéhez viszonyítani.
mérték (0,1 mg N/mg VSS, 0,025 mg P/mg VSS), Amennyiben a 100:5:1 arányt BOI :TN:TP-ként
5
így feltételezhető, hogy a biomasszát alkotó fogadjuk csak el, úgy a később részletesen be-
három frakció mindegyike hasonló mértékben mutatásra kerülő szennyvízben mért 0,7-es
tartalmaz nitrogént és foszfort [3]. A tápanyag BOI /KOI aránnyal átszámítva a számunkra opti-
5
szükséglet valójában a sejt reprodukciójának mális tápanyagarány KOI:TN:TP=100:3,5:0,7-nek
tápanyag szükséglete, így az iszaphozammal adódik. Ennek az anyagnak a kísérleti részében
szorosan összefügg. Az iszapkor növekedésével a C:N:P arány helyett minden esetben a KOI:T-
pedig csökken a biomassza tápanyag szük- N:TP arányt használjuk, külön fel is tüntetve
séglete, mivel az iszapkor növekedése a fölösi- ezt. A különféle szakirodalmi tápanyag arány
szap hozam csökkenését eredményezi [3]. Így értelmezéseket az 1. táblázatban foglaltuk össze.
bár valójában egészen pontosan nem adható
meg egy általános tápanyagszükséglet, mivel A KOI/TKN ARÁNY FONTOSSÁGA A TELJES
az iszapkortól függ a fölösiszap hozam, ami NITROGÉNELTÁVOLÍTÁS ÉRDEKÉBEN
pedig a szükséges tápanyag mennyiség szem-
pontjából meghatározó, 10 nap feletti iszapkor Hagyományosan a teljes nitrogéneltávolításhoz
esetén kis tartományban változik az érték [3]. a szennyvíz nitrogén tartalmának nitrifikációja,
A C:N:P arány szakirodalomban leggyakrabban majd denitrifikációja szükséges. A denitrifiká-
fellelhető, optimálisnak tartott értéke 100:5:1 ció szervesanyag igénye mintegy 4,3 g KOI/ g
[4]. A C H O NP formulát alapul véve 12% NO -N. Elődenitrifikációs technológiai kialakítás
5 7 2 1/12 3
N és 2% P tartalmat kapunk a teljes moláris során teljes denitrifikációról 10 – 11 fölötti KOI/
tömeghez viszonyítva. Ebből kiindulva 100:12:2 TKN arány esetén beszélhetünk. Amennyiben
a létrejövő, optimálisnak tekinthető arány. Egy a szennyvíz KOI/TKN aránya ennél alacsonyabb,
nemrégiben íródott hazai szakcikk [5] a 100:5:1 külső szerves tápanyag adagolására van szükség
értéket BOI :TN:TP formában kifejezve tartja a teljes nitrogéneltávolításhoz. A gyakorlatban
5
megfelelőnek, feltételezve a biomassza hozam 4 - 5 mg/l tisztított víz NO -N koncentráció alá
3
0,5 g VSS/g BOI értékét, 10%-os N és 2%-os csak külső szubsztráttal lehet lemenni, kivéve,
5
P-tartalom mellett, biomassza-VSS-re nézve. ha nagyon híg a szennyvíz, és nagy a KOI/TKN
Emellett fellelhető ugyanígy BOI :TN:TP for- aránya [4]. Befolyásoló tényező természetesen
5
mában megadva 100:5:1 és 100:10:1 közötti a rendelkezésre álló szerves anyag biológiai
értéket optimálisnak tekintő forrás is [6]. Az igen bonthatósága is.
gyakori ökölszámként emlegetett, a külső szer- A denitrifikáció szempontjából legkedvezőbb
ves tápanyag adagolás nélküli elődenitrifikáció- a könnyen felvehető, elsősorban oldott szerves
hoz szükséges, 10 feletti KOI/TKN arány pedig anyag. A nagyobb szerves molekulák, melyeket
57