Page 40 - MaSzeSz hírcsatorna 2020/4.
P. 40

5. IPARI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZIGÉNYEK
                                                             6. EGYÉB (VÍZKIVÉTEL NÉLKÜLI)
            A vízkészlet gazdálkodás része, tehát állami  HASZNÁLATOK
            szakigazgatási tevékenység az ipari vízgaz-
            dálkodás. Célja biztosítani az ipari termelés  A vízi közlekedés, a hajózás problémája nem
            indokolt igényeinek mennyiségi és minőségi  vízgazdálkodást érintő kérdés, pl. a dunai sze-
            kielégítéséhez a vízgazdálkodási feltételeket,  mélyhajózás kulcs kérdése, hogy a hajón nem
            egyensúlyt tartani és teremteni az ipari üze- lehetséges távolságtartás. Az energiaterme-
            mek vízhasználata és a társadalom gazdasági  lés tekintetében nem lép fel környezeti hatás,
            teljesítőképessége, illetve az ipari vízhaszná- nem úgy, mint a rekreációs tevékenysége-
            latok, és környezet tűrőképessége között.Kü- ket illetően. Itt a nagy felszíni víz megtöré-
            lönös tekintettel az ipari szennyvíztisztításra.  sét okozó sportok lehetnek veszélyesek (pl:
            Egy jól megszervezett ipari rendszerben nem  jetski), amennyiben megjelenik a SARS-CoV
            jelenhet meg sem közvetett, sem közvetlen  a strandokon, a felszíni vízben.  Így aeroszol
            hatásként a SARS-CoV.                            útján fertőzhet a vírus, mint a cianobaktéri-
                                                             umok esetében is.  Ugyanakkor szeretnénk
            5.1. Mezőgazdasági vízgazdálkodás                megemlíteni, hogy felszíni vizeink „jól teljesí-
                                                             tettek” vízminőség - vírus -tekintetében a nyári
            A mezőgazdaság vízgazdálkodási feladatainak  időszak alatt. Ez nem keverendő össze a Ba-
            összessége, éspedig                              latont érő cianobaktérium elszaporodásával.
            •  növénytermesztés, különös tekintettel  A cianobaktériumok az édesvizi algák közül
                az öntözésre                                 az egyedüli toxintermelők. A cianobaktéri-
            •  állattenyésztés, különös tekintettel az ita- um toxinok nemcsak a vízi élővilágra hatnak,
                tóvízre, és a hígtrágya kérdésre             hanem az emberi szervezetre is veszélyesek
            •  halgazdálkodás (halastavak), kiegészítve  lehetnek. A vízpermettel az orrba, szembe ke-
                a nedves területek gazdálkodási tevékeny- rülő kékalgák nyálkahártya bántalmakat, aszt-
                ségeivel                                     matikus tüneteket okozhatnak. Fürdőzőknél
            •  kis vízfolyások vízrendezési és természetvé- bőrirritációt okozhatnak, a véletlenül lenyelt
                delmi kérdései  (részben, mert az ide tar- vízzel az emésztőrendszerbe kerülve lázat,
                               16
                tozó feladatok a külterületi részekre vonat- hányást és hasmenést idézhetnek elő. Utób-
                koznak.                                      bi különösen gyermekeknél gyakori jelenség.
            Itt már lehetnek indirekt hatások. Pontosan  Irodalmi példákból ismert, hogy viszonylag
            azért, mert még számos helyen szennyvizek  gyakori az az eset, amikor ivóvíznyerésre szol-
            kerülhetnek talajba, talajvízbe, élővíz befo- gáló víztározókat kellett kikapcsolni időszako-
            gadóba—vagyis, ott vagyunk a feltételezett  san a vízellátásból, mert a víztisztítási műve-
            emissziós oldalon.                               letek során a toxinok csak részlegesen voltak






            16  http://users.atw.hu/kornyezetm/DE-MFK/7.%20felev/Talajgazdalkodas/Talajgazd_Konyv.pdf





           40
   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44   45