Page 19 - MaSzeSz hírcsatorna 2020/2.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

a víztérbe, és ennek következtében koncent- lassan lebontható) alkalmazását az iparilag fejlett
rációik helyenként a néhány µg/L-t is elérhetik. országok a ’60-as és ’70-es években környezet-
A korszerű, intenzív, nagy hozamokat biztosí- védelmi okokból betiltották, azok korlátozott, ám
tó növénytermesztés ma már elképzelhetetlen gyakorlatilag nem ellenőrzött ipari alkalmazása
a növényvédőszerek rendszeres alkalmazása nem szűnt meg. A detergensek veszélyessége
nélkül. A klasszikus növényvédőszerek, melyek elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a hid-
nagy része kontakt idegméreg (pl. DDT, HCH) rofób anyagokat látszólag hidrofillé képesek
nagyon stabil szerkezettel rendelkeznek, nem változtatni, így könnyebben bejuthatnak az élő
bomlanak le, ennek következtében több száz szervezetekbe. A detergensek egyértelműen
évig is változatlan formában megmaradhat- pontszerű forrásokból juthatnak a vízterekbe,
nak a természetben. Ez az oka annak, hogy így kibocsátásuk megfelelő színvonalú szenny-
a XX. sz. második felében az említett termé- víztisztítással ma már jól szabályozható.
kek alkalmazását az iparilag fejlett országok- Az oldószerként, illetve vegyipari alapanyag-
ban betiltották. A DDT felhasználását országos ként alkalmazott rövid szénláncú klórozott
szinten a világon elsőként Magyarországon szénhidrogének (diklór-metán, triklór-etilén,
tiltották meg még a ’60-as évek második felé- stb) különböző ipari szennyvíz kibocsátásokkal
ben. A klórozott szénhidrogén típusú növény- kerülhetnek a felszíni, illetve rendezetlen, illegá-
védőszereket a rövid idő alatt (néhány hét, nap) lis hulladék-elhelyezéssel a felszínalatti vizekbe.
szerkezetet változtató, azaz lebomló anyagok Bár az említett mikrszennyező csoport tagjainak
(pl. foszforsav-észterek) váltották fel. Az alkalma- csaknem kizárólagos forrása az ipari eredetű
zott agrotechnika, a domborzati viszonyok, va- szennyvíz, kibocsátásuk szabályozása lényege-
lamint az időjárás függvényében azonban ezek sen nehezebb, mint a sokkal kevésbé veszélyes
az anyagok is eljuthatnak a felszíni és felszína- detergenseké.
latti vízterekbe jelentős vízszennyezést okozva. A komplexképző szerves vegyületek élő szer-
A növényvédőszerek forrása nemcsak a mező- vezetekre kifejtett veszélyessége a detergen-
gazdasági területekről származó lefolyás lehet, sekhez hasonlóan – közvetett. Az említett cso-
hanem a gyártás és a helytelen tárolás is. A XX. portba tartozó szerves vegyületek alkalmasak
sz. második felének egyik legemlékezetesebb arra, hogy – többek között - a nehézfémekkel
vízszennyezésében a növényvédőszereknek komplex vegyületeket alkossanak, és ebben
jutott a „főszerep” (1986. november 1. Basel, a komplex vegyületben a nehézfémek eredeti
SANDOZ-szennyezés). tulajdonságai átmenetileg maszkírozásra kerül-
A detergensek (felületaktív anyagok) elsősorban nek. A komplex vegyületek stabilitása azonban
közvetett veszélyt jelentenek az élővilágra, de erőteljesen változik a környezeti feltételek mó-
nem hanyagolható el egyes ipari felhasználásra dosulásával, ennek megfelelően a komplexek
gyártott detergens hormon háztartást befolyá- felbomlása előre nem jelezhető. Ebből követ-
soló hatása sem. Bár az un „kemény detergen- kezik, hogy a komplexben maszkírozásra került
sek” (azaz a biológiailag nem, vagy csak nagyon nehézfémek a kibocsátásuktól kiszámíthatatlan

19