Page 53 - MaSzeSz hírcsatorna 2020/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

a városi víziközmű infrastruktúrák túlterhelésé- kapcsolódik. Ez a folyamat határozza meg
hez vezetnek. a nemkívánatos esemény valószínűségét és
Az árvízkockázat számszerűsítéséhez az árvíz súlyosságát.
teljes spektrumát lefedő valós eseményekből Ezek az információk az árvíz védekezési in-
származó adatokra van szükség, ezen felül olyan tézkedések rangsorolása miatt fontosak, se-
módszertan kidolgozására, amely az árvíz való- gítenek a vízgazdálkodási szakembereknek,
színűségét és következményeit számszerűsíti. a várostervezőknek a tervek leszűkítésében
A megfigyelések mellett elengedhetetlen a kü- a reziliens árvíz-gazdálkodási stratégiai tervek
47
lönböző csapadékviszonyokból származtatha- kifejlesztésében. A víziközmű, mint infra-
tó, a városi víziközmű infrastruktúra rendsze- strukturális ágazat olyan lényeges sajátosság-
rek viselkedését leíró szimulációs vizsgálatok gal bír, amelynek a társadalmi jólétéhez direkt
elvégzése, melyek az adott infrastruktúra rend- és indirekt módon történő hozzájárulása ki-
szer heves esőzésekből származó túlterhelését emelten lényeges (Vékony és társai, 2018).
illetően képesek a csatornahálózaton keresztüli Az infrastruktúra közvetlen hatással van a sze-
áramlásokra is pontos becsléseket adni. mélyes és gazdasági jólétünkre. Az infrastruk-
Egyre inkább elterjedt az a felismerés miszerint túra jelentősége közvetlenarányos az általuk
az árvízkockázatértékelést integrálni kell más nyújtott szolgáltatással, és minden összetevő-
vízgyűjtő-gazdálkodási célokkal. Egy ilyen cél je azonnali hatással van az életminőségre. Ha
a városok oly módon történő előkészítése, figyelmen kívül hagyjuk az negatív hatásokat
hogy alkalmassá váljanak az árvízi elöltések és nem fejlesztjük a kritikus infrastruktúráin-
adaptálására, azaz váljanak rezilienssé. kat,az eredmények nyilvánvalóak lesznek.
Az árvíz kritikus infrastruktúrákra gyakorolt Az üzemeltetőknek napi szinten kell szem-
kockázatának megértése és számszerűsítése, benézniük ezekkel a hiányosságokkal. Ezt
valamint a vízgyűjtő szintű árvízkockázat - ke- tovább már nem engedhetjük meg, mivel
zelésre tervezés szempontjából eddig nagyon a városi területeken egyre nagyobb a népsű-
keveset tettünk. A kockázatkezelés azonosítja, rűség, magasabb a gazdasági aktivitás, ennek
értékeli és rangsorolja a kockázatokat. A koc- következtében az árvizek által okozott károk
kázatértékelés a kockázat szintjének meg- is súlyosabbak lesznek.
határozására szolgáló kvalitatív vagy meny- Éppen ezért az árvízi esemény bekövetkezési
nyiségi alkalmazás és egy adott veszélyhez valószínűségének megértése elengedhetetlen

47 R. Pant, S. Thacker, J.W. Hall, D. Alderson and S. Barr, Critical infrastructure impact assessment due to flood exposure, Journal of Flood
Risk Management – Special Issue: Land for Flood Risk Management, A catchment-wide and multi-level perspective, 23 December 2016,
https://doi.org/10.1111/jfr3.12288
48 Gloria Neal, THE PHYSICAL AND ECONOMIC IMPACTS OF URBAN FLOODING ON CRITICALINFRASTRUCTURE & SURROUNDING
COMMUNITIES A DECISION-SUPPORT FRAMEWORK, Thesis Work at The University of Tennessee, 2014

53