Page 54 - MaSzeSz hírcsatorna 2019/3.

Tepula-Aqua Iulia valamint az Aqua Claudia és
az Aqua Novo) szintben eltérő kereszteződése
látható. (Kép: Müncheni Német Múzeum) 5.kép

Az első Kr.e. 614-ben létre hozott vízvezeték
mellett szennyvízelvezetés nem épült. A csa-
tornák hiánya miatt a városi kutak elszennye-
ződtek. A fertőzések, járványok megelőzéséhez
csak a csatornarendszerek kiépítése jelenthette
a megoldást. A Római Birodalom első fedett 5.kép: Aquaduktok kereszteződése Rómában (Kép:-
csatornái - Tarquinius Priscus császár korában - Müncheni Német Múzeum
időszámításunk előtt 616 és 578 közötti időszak-
ban készültek. Ezeket égetett téglákból építették
etruszk szakemberek irányításával.

Az épületekbe (lakásokba, intézményekbe, für-
dőkbe) elosztóvezetéken, szabadkifolyású csö-
veken keresztül ömlött a víz, így az egy főre jutó
vízfogyasztás 6-700 litert tett ki naponta. Később
a fogyasztás jellegétől, ill. a fogyasztók számától
függően szűkítőket iktattak be. A „felesleges” víz 1. vázlat
szintén szabadon az utcákra folyt s a mélyebb
részeket elposványosította. E mocsarak lecsa-
polásához a Tiberisbe torkolló árkokat építettek tömbökből összeillesztett dongaboltozattal
ki s ugyanebbe kötötték be a lakóházak szenny- fedték, így a teljes belmagasság 4,2 m-t ért
és csapadék vizeit is. el. 6.kép

A leírások szerint Servius Tullius nevéhez A hatalmas építményt évszázadokon át gon-
fűződően Kr.e. 514-ben egy 738 m hosz- dosan karbantartották, tatarozták, bővítették.
szú főgyűjtőt (gerincvezetéket) a mai na- Traianus jelentősen kiszélesítette oly módon,
pig is működő un. Cloaca Maximát építet- hogy egyes szakaszain állítólag egy megrakott
ték ki. A csatorna lávakő fenékkel, hatalmas szénásszekér is elfért benne. A Cloaca Maxima
1,2×1,0×0,8 méter simára faragott kőtömb – mint ahogy a kép is igazolja - számos római
oldalfalakkal kialakított „folyosó” volt, mely- építményhez hasonlóan ma is használható ál-
nek szélessége 2,5-3,5 méter között vál- lapotban van.
tozott. Később ék alakban kiképzett tufakő

54