Page 11 - MaSzeSz hírcsatorna 2019/3.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

A CEC szennyezőanyagok újonnan jelentke- a szennyvíziparnak, a vízgazdálkodási szakem-
ző kockázatai miatt számos kutatás foglalko- bereknek és mezőgazdasági termelőnek és
zik a környezeti ártalmak, növényélettani és a KFI szereplőknek egyaránt. A megelőzésben
egészségügyi hatásokon kívül a már szennye- szintén fontos szerepe van a jogalkotóknak,
zett területek kockázatának mérséklési lehe- akiknek olyan szabályrendszert szükséges al-
tőségeivel is. Élelmiszernövény termesztése kotniuk, amellyel biztonságos körülmények
esetén elsődleges szempont a CEC anyagok közt felhasználhatóak a használt vizek, mi-
növény általi felvételének megakadályozása, közben a szabályozások nem akadályozzák,
amely leggyakrabban talajjavító anyagok hoz- hanem elősegítik a használt vizek hozzáfér-
záadásával érhető el (Pullagurala et al., 2018). hetőségét és felhasználását. Napjainkban jel-
Általánosan alkalmazott anyag a bioszolid lemző globális vízhiány miatt egyre nagyobb
(szilárd szerves anyagok, általában talajkondí- területeken fog felértékelődni a használt vizek
cionáló termékek, pl. bioszén), amely példá- elérhetősége alternatív vízforrásként, ugyan-
ul igazolhatóan csökkenti a PAH vegyületek akkor azok felhasználása során olyan szeny-
felvehetőségét, de mérsékli a mesterséges nyezőanyagokkal kell számolni, amelyek év-
nanoanyagok hatását is. Ugyanakkor a szi- tizedekkel ezelőtt még feltételezhetően nem
lícium alapú nanoanyagok (nagy szorpciós fordultak elő környezetünkben és/vagy nem
felületük lévén) képesek számos CEC szeny- ismertük a hatását. Ahhoz, hogy biztonságos
nyező anyagot adszorbeálni, így a növények szabályrendszer jöjjön létre, számos kihívás
számára kevésbé elérhető formává alakítani előtt áll valamennyi vízhiánnyal küzdő ága-
(Pullagurala et al., 2018). Felületaktív anyagok zat, illetve nemzet. A jövőben fontos feladat
alkalmazásán kívül, önmagában a talaj szerves a CEC anyagokra vonatkozó határértékek
anyagának növelése is hozzájárul a szennye- megállapítása (öntözővízben, talajban, élelmi-
zőanyagok csökkentéséhez, a perfluorozott szernövényben, élelmiszerekben és készter-
vegyületek akkumulációja arányosan kisebb mékekben egyaránt), amelyhez a témában új,
volt a talaj szervesanyag tartalmának növelé- kísérletekre alapozott kutatások indítása szük-
sével (Gishi et al., 2019). ségszerű, hogy megfelelő információ álljon
rendelkezésre a határértékek rögzítéséhez.
ÖSSZEFOGLALÁS Azok meghatározása érdekében szükségsze-
rű az új anyagokra vonatkozó analitikai mód-
A korunkban igen elterjedt és újonnan meg- szerek fejlesztése is. A talajból történő felve-
jelenő szennyezőanyagok számos kihívás hetőség csökkentése és az élelmiszerekre
elé állítják a kutatókat, a probléma megoldá- vonatkozó határértékek megállapítása mel-
sa ugyanakkor sokoldalú megközelítést igé- lett, azonban a legfontosabb jövőbeli feladat
nyelt. A kockázatok csökkentésében egyaránt a szennyezőanyagok környezetbe, termőföld-
szerepet és felelősséget kell vállalnia a CEC re kerülésének megelőzése.
anyagokat tartalmazó termékek fejlesztőinek,

11