Page 17 - MaSzeSz hírcsatorna 2019/2.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

Dél felé haladva a vízadó réteg egyre inkább
finomodó szemcsemérete (4. kép) és foko-
zatos elvékonyodása miatt a kutak víztermelő
képessége fokozatosan romlik. Jelentős (2-3
m-es rétegvastagság-csökkenés) mértékű
az elvékonyodás tapasztalható T-10. jelű víz-
műkúttól D-i irányba (4. ábra).

3. kép: A kutak által szűrőzött vízadó réteg jellemző
szemcseösszetétele a T-13. jelű kút szelvényében

VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK

A vízbázis É-i részén lévő kutak vízminősé-
gére további kedvező hatást gyakorol, hogy
az úgynevezett háttér felőli utánpótlódás
csekély mértékű, ami azt eredményezi, hogy
az antropogén szennyezőforrások által eset-
legesen szennyezett talajvíz a vízmű vízbázi-
sának vízminőségét kedvezőtlen irányba be- 4. kép: A termeltetett vízadó réteg jellemző szemszer-
folyásoló hatása csak egészen minimálisan kezete a T-15. jelű kút szelvényében
érvényesül (1. táblázat). Félkövér betűtípussal
azok a mért koncentráció-értékek kerültek A vízbázisból kitermelt víz ammónium, nit-
kiemelésre mind a Duna, mind pedig a talaj- rát és nitrit tartalma határérték alatti, a vas és
víz esetében, amelyek az adott komponens mangán komponensek viszont meghaladják
tekintetében a parti szűrésű vízbázis vízminő- a vonatkozó jogszabályban előírt határértéket
ségét meghatározzák. (2. táblázat).

Vízminőségi komponens neve, mértékegysége Ammónium Nitrit Nitrát Arzén Vas Mangán
[mg/l] [mg/l] [mg/l] [µg/l] [µg/l] [µg/l]
Duna-folyam 0,08 0,02 9,05 1,2 22,5 <10
Vízműkutak 0,11 <0,01 2,49 1,83 337 308
Talajvíz (háttér) 0,38 0,01 <0,5 1,45 315 289

1. táblázat: A vízbázisból kitermelt víz minősége a Duna és a talajvíz minőségéhez viszonyítva

17