Page 32 - MaSzeSz hírcsatorna 2019/1.
P. 32
száraz körülmények között. Talán ez a legfon- az esetben az a befogadó, ami nem volna baj,
tosabb funkciója az öntözésnek. De a környe- ha az egészséges talaj „feldolgozná”. Nem
zethasználatunkhoz hasonlóan az öntözést is élelmiszertermelés, hanem pl. vetőmag előál-
a profitmaximalizálásra (csúcs terméshoza- lítás céljából termesztett növények vízigényét
mok elérésére használtuk, és kimondhatjuk, például lehetne szennyezett vízzel pótolni, de
hogy használjuk ma is, azokon a helyeken, csak jó termőtalajon.
ahol ez megvalósul . A megfelelő ökológiai és
ökonómiai egyensúly itt is felborult. Öntözni Mit lehet hát javasolni ökológiai szemlélettel
csak a jó szemeloszlású és jó biológiai aktivitá- a fennmaradásunkért (erőforrások racionális
sú talajt volt érdemes a magas beruházási- és hasznosítását):
üzemeltetési költségek is csak itt térültek meg.
Ma a talajpusztulást is beszámítva egyre kisebb • a tiszta biotömeget ne égesse a lakosság
területen és egyre kevesebb talajtípuson lehet és a mezőgazdaságból kikerülő mellékter-
(és érdemes) az öntözést fejleszteni. A talajok mékek ne „hulladékhasznosítás” címszóval
víztartó képességének megváltozását öntö- kerüljenek a hulladékégetőbe, erőműbe.
zéssel nem lehet javítani, csak szerves anyag- A szenet a levegőből csak növényekkel
gal. A humusztartalom csökkenése a homok- lehet hatékonyan és természetszerűen ki-
talajoknál a víztartó képesség csökkenését vonni, de a növényeknek termékeny talajra
okozta, így az öntözővíz szinte csak a levegő lenne szükségük a nagy fitomassza pro-
hűtésére és a talajvíz dúsítására jó, mert nem dukcióhoz (az ördögi körből ki kell lépnünk,
marad ott a víz, ahol a növények számára fel- mert ha a talajmegújulást biztosító biotö-
vehető. Az agyagos talaj humuszvesztési tü- meget állandóan kivonjuk a körforgásból,
nete pedig a víztartó képesség „javulása”. A két abból csak további pusztulás lesz,
szélsőséges szemcseösszetételű talaj öntözé- • a szennyvíziszap foszfortatalmát őrizzük
se még a legjobb minőségű öntözővízzel sem meg a mezőgazdaságban, hasznosítsuk
racionális, tisztított szennyvizekkel pedig kör- erdőtelepítésnél (klímavédelem), a szenny-
nyezetszennyező. A szennyvizek sótartalma is víziszap nem hulladék, nem melléktermék,
rendkívül változó, de a felszín alatti vizek sem hanem erőforrás a talaj termékenységének
mindig alkalmasak öntözésre. A talaj magas visszaállítására,
szerves anyag tartalma és jó biológiai aktivitása • szennyvizeket, tisztított szennyvizeket meg-
lenne a garancia arra, hogy a biológiai szűrés/ felelő talajon, és nem a táplálékláncba ke-
transzformáció megvalósuljon és a potenci- rülő növényeknél hasznosítsuk (vetőmag-
ális tápanyagok ne okozzanak szennyezést. termesztésnél, gyorsan növő fafajtáknál,
A sokat hangoztatott mikroszennyezők, gyógy- vagy ipari nyersanyagoknál pl.: bioetanol
szermaradványok, peszticidek nagyobb része stb.).
a tisztított szennyvízzel a befogadóba kerül. • mezőgazdasági művelés alatt álló terüle-
Öntözése esetén a termőtalajra, mert ebben teken szükséges a talajmegújító szemlélet
32