Page 18 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.
P. 18

is a szennyvíziszapban, csakis egyéb „hulla-     a technológia változatossága miatt érthető
            dékként” kerülhet a rothasztóba. Ilyen esetben   is. A szennyvíziszapnak valamennyi kompo-
            a lökésszerű terhelésük a gyors ecetsavvá ala-   nenséből a rothasztásnál metán keletkezik, de
            kulás révén hirtelen lesavanyodást okozhat,      eltérő sebességgel és hozammal. Talán leg-
            ami a metanizáció befékezését vonhatja maga      fontosabb közülük a fehérje, hiszen a nitro-
            után a termelődő gáz széndioxid tartalmának      génje nélkül az anaerob mikroorganizmusok
            az egyidejű emelkedésével. Megjegyzendő          sem tudnak szaporodni. Nagy mennyisége
            ugyanakkor, hogy a cellulóz lebontása igen       ugyanakkor a szaporodást már zavarja, külö-
            lassú, míg a lignin gyakorlatilag lebonthatatlan.  nösen, ha a pH megnövekedésekor szabad
                                                             ammóniává alakul, s a sejtekbe jutva mérgez.
            Elég jó a bonthatóság tekintetében a szenny-     Emellett fontos, hogy a fehérje lebomlásakor
            víztisztítás mikroorganizmusainak a szenny-      keletkező gáz metánhányada (80 %) mesz-
            víziszapba kerülő extracelluláris terméke        sze nagyobb, mint a szénhidrátoknál (50 %)
            (EPS), poliszacharidja is. Talán részben igaz    illetőleg a zsíroknál (70 %). A fehérjék lebom-
            ez a hasonlóan jelentkező sejtfalanyagokra is.   lásának további problémája azonban, hogy
            Egyébként mindegyikük tartalmaz nitrogén-        annak során felületaktív hatású lipoproteinek
            vegyületeket is. A rothasztásra kerülő vegyes    keletkeznek, amelyek túlzott koncentráció-
            iszapban ugyanakkor talán mégis az élő sej-      ban a rothasztó habzását is eredményezhetik.
            tek sejtközi állományának a fehérje tartalma     A fehérjék lebomlása ugyanakkor elég lassú
            a legnagyobb hányadú. Ennek a hidrolízise,       és eléggé korlátozott (50 % körüli).
            fermentálhatóvá válása közepes sebességű.
            A zsírok és nagyobb molekulatömegű, emlí-        A zsírok, olajok közepes mértékben, de las-
            tett szénhidrátok a hidrolizáló mikroorganiz-    sabban bomlanak, ami azért szerencsés, mert
            musok exoenzimjeinek hatására aprózódnak,        a hosszabb szénláncú szerves savak keletke-
            válnak a fermentálhatók, a savképzők részére     zését,  felhalmozódása  így  nem  veszélyes.
            igazán hozzáfélhetőkké, átalakíthatóvá. A zsí-   A lakossági szennyvíziszapok rothasztásánál
            rok ugyanakkor a glicerin észter megbontása      nem is szokott a zsírtartalom gondot okoz-
            után béta-oxidációval rövidülnek, s válnak ha-   ni, ellenben ha külső forrásból lökésszerűen
            sonlóan a savtermelők alapanyagává (Öllős et     nagy mennyiségben jut az a rothasztóba,
            al., 2010; Koch et al. 2015).                    a hosszú szénláncú zsírsavak (átmeneti ter-
                                                             mék) koncentrációjának a megemelkedése
            A primer és szekunder iszapok keverékében        befékezheti a metanizációt. Ilyenkor a legjobb
            a zsírok, szénhidrátok, fehérjék arányát mint    a betáplálás leállítása, s a rendszer jó átkeve-
            láthattuk a korábbi adatokból, igen széles tar-  rése (lehetőség szerinti hígítása a már kirot-
            tományokkal jellemzik, ami az alapanyag és       hasztott iszappal, ha ilyen rendelkezésre áll).







           18
   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23