Page 6 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/6.

eredményezve. Az urbanizációs folyamat kö- gazdaságra” vonatkozó intézkedését, amellyel
vetkezménye az energia-kibocsátás és hulla- új szabályokat kíván bevezetni a szerves és
dékmennyiség növekedése, a vízellátáshoz, hulladékalapú trágyával kapcsolatban. Az in-
szennyvíz- és csapadékcsatornázáshoz kötő- tézkedés egyik fő célja, hogy a biohulladékot
dő problémák megjelenése. újrafeldolgozott tápanyagként lehessen hasz-
nosítani.
A növekvő népesség és a változó klíma
a vízigények növekedését eredményezi. Ez, A cselekvési tervben megfogalmazott célok
valamint a korlátozott hozzáférés a vízhez és a szennyvíz újrahasznosításához kapcsolódó
az ennek kapcsán kialakuló vízért folyó éles téma választásának aktualitását támasztják
versenyhelyzet megteremtette a szükségessé- alá, mivel feltehetően nagyobb jelentőséget
gét annak, hogy ma már az ún. nem-hagyo- fog kapni a közeljövőben a szennyvíznek
mányos vízforrásokat, pl. alacsony hozamú a mezőgazdaságban „térségi vízgazdálkodási
kutak és források, esővíz, zivatarok csapa- elemként” történő újrahasznosítása, különö-
dékvize, hóolvadás, városi csapadékvizek és sen az arid, aszályos területeken, felismerve
szennyvíz újrahasznosítása is előtérbe kerül- azt a fontos tényt, hogy a szennyvíz nem csu-
jön a vízgazdálkodás kapcsán (FAO, 2007). pán talajtáperő, hanem a hiányzó nedvesség-
tartalom pótlását is szolgálhatja. A hazai dom-
Különösen nagy vízfelhasználó a mezőgaz- borzati- és klíma-viszonyokat tekintve tehát
daság, mely az öntözéses gazdálkodás során fontos, hogy a „kellően tisztított” szennyvíz (új
az édesvízkészlet 70%-át használja fel (World víz) nem csupán „alternatív vízkészlet”, hanem
Water Development Report, 2016). Ezért a víz- pozitív térségi vízgazdálkodási elem, amivel
hiány problémájának megoldása elsősorban különösen az aszályos területeinken feltétlen
a hatékony vízfelhasználásban, a víztakarékos számolni, azzal gazdálkodni kell, az általa kí-
öntözéses technológiák kidolgozásában és nált előnyöket ki kell használni.
a szennyvizek újrafelhasználásában rejlik.
A nagy költséggel „kitermelt” víztől – haszná-
Európában és hazánkban, a mindennapi gya- lat után – nem megszabadulni, hanem azt
korlatban sajnos még továbbra is megfigyelhe- okosan visszatartva hasznosítani kell (Juhász,
tők vízpazarló tevékenységek (pl. termálvizek, 2007).
tisztított szennyvizek és belvizek vízfolyásba
engedése, stb.), de az utóbbi években komoly 1. A SZENNYVÍZ HASZNOSÍTÁSÁNAK SZÜK-
koncepcióváltást (paradigmaváltást) lehet SÉGESSÉGE, LEHETŐSÉGEI, ÉS KORLÁTAI
érzékelni. Ennek egyik példája, hogy az Eu-
rópai Bizottság 2016. március 17-én kiadott A vízfelhasználások során elhasználódott,
sajtóközleményében (Európai Bizottság sajtó- szennyezett víz – szennyvíz – térben és idő-
közleménye, 2016) bemutatta a „körforgásos ben állandóan rendelkezésre álló vízforrásnak

6