Page 17 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/6.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

2.1.2. Természeti adottságok

Hazánkban jelenleg a 40/2008 (II.26.) Korm. A szennyvíz komplex elhelyezése, hasznosítása
rendelet (50/2001 (IV. 3.) Korm. rend. mó- során az ökológiai rendszer öntisztuló képes-
dosítása) határozza meg a szennyvizek és ségét használjuk ki. Ahhoz, hogy ez a folyamat
szennyvíziszapok felhasználásának és keze- végbemenjen meghatározott minőségű talaj-
lésének szabályait. Lényeges eleme, hogy ra, talajrétegre és időre van szükség, mert en-
talajtani vizsgálathoz köti az engedélyezési nek hiányában a talajvíz kórokozó mikroorga-
eljárást, melyhez közegészségügyi, vízügyi, nizmusokkal és még bomló szerves anyaggal
állategészségügyi és környezetvédelmi szak- szennyeződik. A talajok egyaránt képesek fizikai
hatósági szakvéleményt és önkormányzati szűrésre, biológiai átalakításra és kémiai folya-
hozzájárulást is megkövetel. A talajtani vizs- matokra, természetesen egy bizonyos terhelé-
gálatokhoz és az engedélyezéshez szüksé- si szintig. Az öntisztulási folyamat végtermékei
ges határértékeket a 10/2000 (VI.2.) KöM- a különböző szervetlen sók és a humusz.
EüM-FVM-KHVM együttes rendelete, illetve
annak módosítása, a 6/2009. (IV. 14.) KvVM- A talaj szempontjából a szennyvizek öntözés-
EüM-FVM adja meg. A szabályozás kiterjed re való alkalmasságát toxikus anyagtartalma
a védősávok előírására és a vizsgálat rendjére és összes oldott só koncentrációja határozza
is. E tekintetben is felvetődik a kérdés, hogy meg. Utóbbi azért fontos, mert a talaj sótartal-
a fenti korlátozások a rendelkezésben felso- mának növekedése szikesedéshez vezethet.
rolt káros-anyag koncentrációk meghatáro-
zására vonatkozóan, a rendelet kiadása után A szennyvízöntözéshez a középkötött és
eltelt idő óta a klímaváltozásra és a termesz- a könnyebb vályogtalajok a legmegfelelőb-
tett növényekre is figyelemmel, reprezentatív bek (Tamás et Blaskó, 2014). Ezek viszonylag
módon történtek-e kutatások és azok ered- nagy vízmennyiségek befogadására képesek
ményei milyen változtatásokat igényelhetnek. és adszorbeáló képességük is megfelelő.
A jobb minőségű homoktalajok is alkalmasak,
nagy tömegű szennyvíz szűrését teszik lehe-
tővé, de adszorpciós képességük kicsi, ezért
tisztítóképességük hatékonysága is kisebb.
Az EU víz újrahasznosítási útmutatója szerint
is a szennyvíz hasznosítására legkedvezőbbek
a homokos és a homokos-vályog talajok.

A belvíz által erősen, illetve közepesen veszélyez-
tetett területeken nem célszerű a tisztított szenny-
víz öntözési célú felhasználása (Tóth, 2016).

17