Page 8 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/2.

SZENNYVÍZISZAP ÉGETÉS HAMUJÁNAK JELENLEGI

SORSA, TÁVLATI HASZNOSÍTHATÓSÁGA

DR. KÁRPÁTI ÁRPÁD PHD.
PANNON EGYETEM, KÖRNYEZETMÉRNÖKI INTÉZET

Kulcsszavak: körkörös gazdálkodás, szennyvíziszap égetés, hamu, kezelési módszerek,
újrahasznosítási lehetőségek

BEVEZETŐ

A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosí- különböző bányajáratokban helyezik el, továb-
tása napjaink körkörös gazdálkodásának egy bi harmadát elföldelik. A hamu foszfát tartal-
nagyon fontos eleme. Hasznosítja a szennyvíz ma növényi hasznosíthatóságának növelése,
szerves anyagait, redukált nitrogén és foszfát valamint a nehézfém tartalmának a szepará-
tartalmát is. Persze felmerül számos problé- lása, esetleges újrafelhasználása jelent napja-
mája is, mint a higiénés biztonság garantálása, ink kutatóinak fontos feladatot, továbblépést
s a veszélyes szerves anyagok és nehézfémek jövő számára a körkörös gazdálkodás adott
áttétes hatásai a talajokban. Megfelelő tovább termelői ág tekintetében történő zárásához,
feldolgozással, biztonságos kihelyezéssel, a szennyvíziszapok hamujának a felhasználá-
adagolással ezek ma már kellőképpen kézben sához.
tarthatók. Az iszap égetése ugyanilyen bizton-
ságot jelent, de egyben óriási veszteséget is
a tápanyagok újrahasznosítását illetően. Az
iszapban az égetés után már csak a foszfát az
esetlegesen hasznosítható komponens, sajnos
szennyezve az égetés során koncentrálódó
nehézfém tartalommal. Éppen ezért jelenleg
az csupán építőanyag komponensként kerül
hasznosításra. Európában legtöbb szennyvízi-
szap hamut Németország termeli. Iszaphamu-
ját a mezőgazdasága nem hasznosítja. Mintegy
harmadát útépítésben használják fel, harmadát

8