Hírcsatorna 2024. 1. lapszám

Az Európai Unió 1991-ben adta ki a 91/271/EGK irányelvet a települési szennyvíz kezeléséről, de az utóbbi évtizedek környezetváltozása és fejlődése indokolttá teszik a szennyvízelvezetésre és szennyvíztisztításra vonatkozó követelmények szigorítását, negyedik fokozatú szennyvíztisztítást. A bevezető cikkben a szerző foglalkozik mindazon tényezőkkel, melyek szükségessé teszik a szennyvíztisztítás hatékonyságának javítását.

A továbbiakban egy új technológiával ismerkedhetünk meg: A „Biohidrometallurgia (BHM) technológiája fémek kivonását jelenti mikroorganizmusok felhasználásával a fémek különböző ásványi formáiból”.

Magyarország a potenciálisan kiaknázható állattartó telepi szerves-anyag energetikai hasznosítását tekintve jelentős lemaradásban van.
A cikk szerzői a szakirodalmi adatokat bemutatva, a jó gyakorlat példáján keresztül bemutatják az állati eredetű szerves-anyagok energiaki nyerésének lehetőségeit és összegzik a hazai biogáz-hasznosításban rejlő potenciált. A hígtrágya az intenzív állattartás mellékterméke, a mezőgazdaságban fontos növényi tápanyag (N, P, K), ugyanakkor a kezelése és a felhasználása komoly kihívásokat okoz. A cikk szerzője felteszi azt a kérdést, hogy „mit keres egy hígtrágyás kutatás egy szennyvízkezeléssel foglalkozó folyóiratban?” A válasz: „a két anyag között rengeteg hasonlóság van, ezért néha érdemes egyszerre vizsgálni azokat”.

A Történelmi rovatunkban olvashatunk arról, hogy a szennyvíztisztítás során keletkezett iszap szárítása, a Nap energiáját felhasználva, mint egy 20 éve történik. Ez a szárítási alternatíva az utóbbi években egyre nagyobb karriert futott be. A másodlagos anyagként jelentkező iszap kezelési technológiájának ez az egyik lehetséges, sőt olcsóbb víztelenítési módszere.

Március 22-én ünnepeljük a Víz világnapját. Az ez évi jelmondat „Víz a békéért!” Víz nélkül nincs élet, a víz békét teremthet,de olykor számos konfliktus forrása is. Világszerte több mint 3 milliárd ember függ az országhatárokat átszelő vizektől. Az éghajlatváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, szükség lenne az országhatárokon belüli, és az országok közötti összefogásra legfontosabb erőforrásunk védelme és megőrzése érdekében.

A további híreket is olvasva reméljük, hogy minden kedves Olvasónak hasznos időtöltést tudtunk nyújtani a Hírcsatorna ez évi első számának olvasásával.

Dr. Papp Mária
főszerkesztő

Letölthető PDF fájl 2024/1 szám ITT