Kérdések és feleletek a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv) 2021. 06. 13-án életbe lépett módosításával kapcsolatban.
(További információ: 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv) 2021. 06. 13-án életbe lépett módosítása itt olvasható)
A MaSzeSz szakmai ismereti és tapasztalata alapján a felmerült kérdések megválaszolásával szeretne segítséget nyújtani a Viziközmű Szolgáltatóknak, Önkormányzatoknak és a kérdés iránt érdeklődő fogyasztóknak, érintetteknek a víziközmű törvény változásának helyes értelmezéséhez. Az itt adott válaszok egy általános helyzetre vonatkoznak, mely válaszok lényegesen módosulhatnak egy-egy Önkormányzat vagy Viziközmű Szolgáltató speciális esetében. A MaSzeSz az itt megfogalmazott válaszok alapján hozott döntésekért felelősséget nem vállal.
Amennyiben egy Önkormányzat foglalkozna a törvény változással érintett témával, úgy a lépés kritikus pontjainak mérlegelése céljából feltétlenül egyeztessen jelenlegi, és jövőbeni Viziközmű Szolgáltatójával.
További szakmai kérdéseire a MaSzeSz témaspecifikus munkacsoportja késszégel válaszol, melyeket a titkarsag[kukac]maszesz.hu e-mail címen, „VÍZIKÖZMŰVAGYON ÉS ELLÁTÁSI FELELŐSSÉG ÁTADÁS” tárgy megjelöléssel fogadunk.
Az alábbiakban a 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv) 2021.06.13-án életbe lépett módosításával, a VÍZIKÖZMŰVAGYON ÉS ELLÁTÁSI FELELŐSSÉG ÁTADÁS-sal kapcsolatban felmerülő Gyakran Ismétlődő Kérdésekre „GYIK” kaphatnak választ.
Az önkormányzat szempontjából mi képez nagyobb értéket/terhet, a közművagyon értéke, vagy az ellátási felelőséggel járó pótlási, fenntartási kötelezettségek?
A közművagyon értékelési adatok, illetve annak hiányában a Gördülő Fejlesztési Terv adatai, és a rendelkezésre álló (díjban levő és egyéb) források alapján vizsgálandó és válaszolható meg.
A fogyasztók szempontjából milyen változást jelent a vagyon és a szolgáltatási felelősség átadása?
Elvileg nem járhat érdemi változással, de szolgáltatóváltás esetén az új szolgáltató működési és ügyfélkapcsolati rendszeréhez kell alkalmazkodni (pl: számlaszám változás, leolvasás változás).
A közmű vagyonnal együtt a működtető vagyont is át kell-e adni?
Nem, a víziközmű vagyon és a víziközművet működtető társaságban (víziközmű-szolgáltató) lévő önkormányzati tulajdonrész kettő különböző dolog, külön döntést igényel az önkormányzat részéről. Átadható.
„5/H. § * (1) Egy víziközmű-rendszer üzemeltetési kérdéseiről – ideértve a közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszert is – egy üzemeltetési szerződés rendelkezhet. (2) * Az ellátásért felelős önkormányzat a víziközmű-vagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközmű-rendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik.”.
Az ellátási felelősség átadásával új szolgáltató lép-e be?
Ha nincs megállapodás, akkor az új szolgáltatót az NV Zrt. jelöli ki, ebben az esetben kell új szerződést kötni.
A fogyasztóknak új szolgáltatási szerződéseket kell-e kötniük?
Elvileg nem járhat érdemi változással, de szolgáltatóváltás esetén az új szolgáltató működési és ügyfélkapcsolati rendszeréhez kell alkalmazkodni (pl: számlaszám változás, leolvasás változás).
A jelenlegi szolgáltatónál dolgozó alkalmazottak munkahelyének, foglalkoztatásának megtartása miképpen biztosítható?
Ha marad a korábbi szolgáltató akkor munkajogilag nem változik semmi. Amennyiben nem marad a szolgáltató, az alkalmazottak maradása sem garantálható (megállapodás kérdése az új szolgáltatóval).
A vagyon és felelősség átadást követően változnak-e a szolgáltatási díjak?
Nem, mivel a díjak be vannak fagyasztva, díjváltozás nem lehetséges. A díjak nem a szolgáltatóhoz kapcsolódnak.
„65. § (1) * A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.”
A vagyon és felelősség átadást követően várható-e, és miképpen biztosítható a vezetékhálózat és eszközök szükségszerű megújítása?
Az átadás után ugyanúgy végre kell hajtania a GFT-ben elfogadott felújítási munkákat, függetlenül attól, hogy szolgáltató váltás történik-e. Az állam felelőssége az átadást követő pótlási fedezet biztosítása.
Az EU-s forrásokból fejlesztett közművek átadása esetén vannak-e speciális rendelkezések a vagyonátadásról, jelent-e ez valamilyen kockázatot az önkormányzatra nézve?
Igen, az EP 1303/2013/EU rendelet szerint visszafizetendő a támogatás, amennyiben „az infrastruktúra valamely elemében tulajdonosváltás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy állami szervezet jogosulatlan előnyhöz jut”. Vagyonátadás esetén a szerződésben rögzíteni kell az állam helytállási kötelezettségét.
Közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer (konzorcium) esetén egy-egy önkormányzat külön-külön is rendelkezhet az őt illető vagyonrész átadásáról, vagy csak a többi tulajdonostárssal együttesen dönthet annak átadásáról?
Nem lehetséges, egyhangú döntés kell hozzá.
„5/H. § * (1) Egy víziközmű-rendszer üzemeltetési kérdéseiről – ideértve a közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszert is – egy üzemeltetési szerződés rendelkezhet (3) * Ha víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős önkormányzat is tulajdonnal rendelkezik, az ellátásért felelős önkormányzatok egyhangú döntéssel a víziközmű-rendszer, illetve a tulajdonukban álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatják az államra.”
Részben vagy teljességgel egyesített csatorna (csapadék és szennyvíz) rendszer átadása esetén a csapadékvíz elvezetés biztosítása is átszáll az államra?
Mivel nem lehet szétválasztani, ezért a csapadékvíz elvezető rendszer szennyvízzel egyesített elemei igen. A jogszabály erről nem rendelkezik egyértelműen, ezért erről a vagyonátadási szerződésben kell rendelkezni. Az átadott víziközmű elemmel együtt annak funkciója is az új tulajdonosához kerül át, fontos az átadott elemek működési határainak minél pontosabb definiálása.
Korábbi szolgáltató által elvégzett víziközmű-fejlesztés során keletkezett önkormányzati kötelezettségek átszállnak-e az államra a vagyonátadás során?
Automatikusan nem száll át. Amennyiben volt róla írásbeli megállapodás (tényleges kötelezettséget vállalt már az önkormányzat), akkor ezt is tárgyalni szükséges.
Jogszabály nem említi, tehát automatikusan nem. Meg kell próbálni az állammal történő megállapodásban rendezni.
Az önkormányzatnál megképződött víziközmű fejlesztési forrást át kell-e adni a vagyonátadás során?
Igen. A fedezet hiánya miatti tartozások nem szállnak át az államra, az az önkormányzat kötelezettsége marad!
„(4) * Az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon (2) vagy (3) bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan a 18. § szerinti víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga a korábbi ellátásért felelőstől nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen az államra száll. A fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett önkormányzat és az állam képviseletében eljáró szervezet írásban megállapodik.”
Változik-e a településen a szolgáltatási színvonal a vagyonátadás után?
A jogszabályban előírtakat esetleg meghaladó korábbi szolgáltatásokról (helyi ügyfélszolgálat, díjmentes belső hálózat ellenőrzés) egyeztetés szükséges.
Amennyiben a jelenlegi viziközmű szolgáltató egyéb önkormányzati feladatot is ellátott (árvízvédekezés, fürdő üzemeltetés, nem víziközműként megvalósított biogáz üzem működtetés) miként változik ezek működtetési lehetősége?
A víziközmű vagyon és a víziközművet működtető társaságban (víziközmű-szolgáltató) lévő önkormányzati tulajdonrész kettő különböző dolog. A víziközmű vagyon állami tulajdonba adásával a működtető társaság feladatköre csökkenhet (állam mást bíz meg az átadott vagyonelemek működtetésével), az átadásra nem kerülő (nem víziközmű) vagyonelemekhez kapcsolódó feladatok megmaradnak.
Állami tulajdonba adás után milyen rálátása, kontroll lehetősége van a szolgáltatásra az Önkormányzatnak?
Az önkormányzati kontroll annak függvényében változik, hogy a víziközmű vagyon átadásán túl működtető társaságban való tulajdonrész is átadásra kerül vagy sem. Amennyiben a víziközmű működtető társasági tulajdonrész is átadásra kerül akkor az önkormányzat döntési és kontroll joga is megszűnik, ha a víziközművet működtető társaságban való tulajdonrész megmarad, akkor a tulajdonrész arányában a tulajdonosi jogok továbbra is gyakorolhatók.
Államnak történő vagyonátadást követően az Önkormányzatnak milyen ráhatása van a település fejlesztéshez szükséges közműkapacitások biztosítása érdekében?
Az infrastruktúra átadását követően a szükséges fejlesztések biztosítása is az állam feladata (ellátásért felelős). Ez alapján önkormányzat kérhet, fejlesztés megvalósítására ráhatása nincsen.
Vagyonkezelési szerződés esetében, a korábban fedezet hiányában meg nem képzett visszapótlások értékét miként kell rendezni a vagyonátadással kapcsolatban?
Vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint kell megszüntetni a jogviszonyt (pl. felmondási határidő, és ennek megfelelően kell dönteni a vagyon átadás időpontjáról), és szerződésben meghatározottak szerint el kell számolni. Amennyiben szolgáltató többet költött, mint amennyi forrás (écs) képződött, abban az esetben állammal történő ellentétes megállapodás hiányában a tartozás önkormányzatnál marad. Amennyiben szolgáltató kevesebbet költött a képződött forrásnál, ezt a különbözetet pénz formájában át kell adnia önkormányzatnak. Mivel ez elkülönítetten kezelendő pótlási forrás, önkormányzatnak tovább kell adnia állam részére. A szerződés megszüntetésre és az elszámolásra vonatkozóan ez a Bérleti szerződésekre is vonatkozik!
