A szennyvíztisztítás során kinyerhető energia hasznosítása a jelenlegi gazdasági környezetben egyre fontosabb feladatot ró a felelős üzemeltetőkre, de alapját képezhetik egy a “Smart City” szemléletű gondolkodásmód kialakulásának is. A szennyvíz hőenergiájának, valamint a szennyvíziszap-biogázból származó hő és villamos energiájának hasznosítása mellett, a szennyvíztisztítás technológiai optimalizálása is számottevő gazdasági lehetőséget rejt magában.
A lakossági vízfelhasználás a gazdaság energiafelhasználásának mintegy 2-3 %-át jelenti a gazdaságilag fejlettebb országokban. Ennek mintegy ¾ része a vízellátásra, s azon belül is döntően a vízmelegítésre kerül felhasználásra. A szennyvíz hőenergiájának a jövőbeni nagyobb mértékű hasznosítása ezért egyre égetőbb feladatunk lesz.
A szennyvíz biológiailag bontható anyagai viszont közvetlen módon, a szennyvíziszap biogázzá, illetőleg abból hő és villamos energia termelésre biztosítanak lehetőséget. Komolyabb nyereségre akkor számíthat egy szennyvíztisztító, ha a lakossági szennyvíz mellett az iparból is kap biológiailag jól fermentálható, másutt nehezen hasznosítható termelési maradékot.
Fontos kérdés ezeken túl, a szennyvíztisztítás folyamatában a technológia optimalizálásával csökkenthető beruházási és üzemeltetési veszteség is. Ez részben az aerob biológia kapacitásának csökkentését, illetőleg a metánkihozatal növelését jelenti. Az utóbbi maximálását viszont a denitrifikáció szerves tápanyag igényének a szükségessége korlátozza. Éppen ezért a denitrifikáció, illetőleg a nitrogéneltávolítás kis részlépésekkel történő optimalizálása külön jelentőséggel bír az üzemeltetésnél.
Szennyvíziszap szakmai napunk előadásai ITT érhetők el.
