MASZESZ

Hiánypótló szakmai nap - Vegyszerigény és vegyszeradagolás szabályozása az ivóvízellátásban és a szennyvíztisztításban

Nagy érdeklődés övezte a MaSzeSz szeptember 12-én megrendezett Vegyszerigény és vegyszeradagolás szabályozása az ivóvízellátásban és a szennyvíztisztításban szakmai napját, mely egy olyan témát járt körbe, amiről kevés szó esik. A rendezvény az ivóvízellátás és a szennyvíztisztítás során vegyszerigényeinek résztémakörökön átívelő megtárgyalásával kíván segítséget nyújtani a hazai üzemeltető gyakorlatnak.

 

“A vízelőkészítés vegyszer, berendezés és technológia igénye” c. előadásában dr Licskó István a víz és szennyvíz kolloid részecskéi felületi töltésének semlegesítését részletezte bevezetésként, majd az azok aggregálódásához szükséges körülményeket (PH, keverési intenzitás és időtartam) elemezte. Részletezte az alumínium- és vassók pozitív töltésű hidroxo-komplexinek a kezdeti semlegesítő, majd hidrogénhidjainak kialakulása utáni adszorpciós hatását. A polielektrolitok a koagulált csapadékot tovább sűrítik a kisebb részeiket lassú keverés mellett nagyobbakká, gyorsabb ülepedésre, vagy felúszásra képes csapadékká kapcsolva össze. Ezek a folyamatok mind az ivóvíz előkészítésében, mind a szennyvíztisztításban meghatározók a hatékonyság tekintetében. 

 

“Törésponti klórozásos technológiák optimalizációja” előadásban Lugosi Ramóna, Gergelics Gergő és Szebényiné Vincze Borbála ismertették a DRV-nél a KEHOP vízminőség javító programjuk során az ammónium törésponti klórozásánál szerzett tapasztalataikat. Legfontosabbnak azt találták, hogy már a tervezés és kiépítés folyamatában figyelemmel kell lenni a tisztítandó nyersvíz minőségre. Ezen túl a vegyszerek megfelelő hatását biztosító reakciós idők biztosítása is elengedhetetlen. Az üzemeltetés ellenőrzése (műveleti lépcső közötti vízparaméterek ellenőrzése, s a szabályozása is alapvető fontosságú. Az előklórozásnál adagolandó hipó mennyiségét jelentősen növelni lehet, csökkentve vagy akár el is hagyva az aktívszenes befejezés előtti hipó és manganát adagolást. A hipóigény is esetenként a felére csökkenthető. adagolást. Ezzel jóval megnövelhető az aktívszenes adszorpció elhasználódásának, inaktiválódásának az üzemideje.

 

„Sóelektrolízissel történő fertőtlenítés, avagy a klórgázzal való fertőtlenítés kiváltása” tapasztalatait ismertette a Bakonykarszt Zrt. Veszprémi Üzemmérnöksége Veszprémi üzeme tapasztalatai alapján Somodi Ferenc ének működési területén. A fertőtlenítés általános lehetőségeinek ismertetése után egy vállalata által kiválasztott és beszerzett német berendezés beüzemelésénél felmerült kisebb nagyobb problémákat és áthidalásukat, kiküszöbölésüket vette sorra, amihez a hallgatóság részéről később igen sok kérdés jelentkezett. Összegzésként megállapította, hogy az egyszerű biztonságtechnikai szabályok betartásával biztonságos a berendezés, illetőleg megoldás. Ezen túl a közeli épületben lakók (és óvodások!) is nagyobb biztonságban vannak. Minimális felügyeletet igényel, így ajánlott módszer, amennyiben minden aspektusát a jövőbeni alkalmazó végiggondolja!

 

„Ivóvíz fertőtlenítés klórdioxiddal” című előadásában Vizkeleti Zsolt a ProMinent Magyarország Kft ismereteit, tapasztalatait részletezte a nagy számban megjelent szakembereknek. Bemutatta a klórdioxid stabilitását a vízben, különböző káros hatás szervezetek inaktiválásának időszükségletét, pH igényét, összehasonlítva egyben a többi célirányos vegyszer hatásával, környezetigényével. Különleges előnyeiként említette a csőrendszer biofilmjének az egyidejű minimalizálását, az ivóvíz minőségi javulását (íz, szag, szín), a hosszú fertőtlenítő hatását, még alacsony adagolási mennyiségnél is, THM (trihalometán) képződésének az elkerülését, valamint azt, hogy ammónium vegyületek jelenléte (NH4+) esetén sincs jelentős vesztesége. Adagolása erősen limitált dózisban is elégséges, ugyanakkor a keletkező klorit mennyiségére is figyelemmel kell lenni. A hatóanyag helyben történő előállítására és adagolására alkalmas berendezések, az ellenőrzéshez rendelkezésre álló analitika és jelátvitel és annak hasznosításának bemutatása zárta előadását.

 

„Gyors homok szűrés, aktív szenes adszorpció és vegyszer adagolás kapcsolata”címmel Németh Miklós a Remiplan Kft. munkatársa tartott nagyon részletes előadást a lassú, gyors, a gravitációs és a nyomás alatti szűrés lehetőségeiről, vegyszeradagolás igényéről., s annak szabályozásáról. Bemutatta a szóba jöhető szűrőanyagokat, s felhasználásuk lehetőségét különböző vas, mangán és DOC tartalmú nyersvizeknél szóban igen részletesen, migis mindössze egyetlen ábrával „Klóradagolás – oxidáció, töréspont”. Még a Greensandre is kitért, megjegyezve, hogy Greensand regenerálás – klórral hatékony. Az aktívszén kimerülésének ellenőrzéséről, regenerálási lehetőségéről is említést tett. Végül a mérés és irányítástechnika szükségességének hangsúlyozásával zárta előadását.

 

„Fonalasodás elleni vegyszeres megoldások” címmel Kecskés Judit tartott ismertetőt az UNICHEM Kft részéről. Előadása igen sok ismeretanyagot felölelt: ülepedési problémák, fonalas iszapduzzadás, okok, technológiai paraméterek, megoldások, vegyszeres beavatkozások, biológiai megoldások, kezelés megtervezése, kezelés eredményességének követése, mikroszkópos követés, célspecifikus kombinált termékek. Kihangsúlyozta, hogy a „vegyszeres megoldást meg kell hogy előzze a technológiai paraméterek rendezése, mert a probléma megoldatlansága a fonalasokat újratermeli”. Ehhez felsorolta az szükséges technológiai, gépészeti ismereteket, kiküszöbölésük lehetőségeit. Előadását 55 vetített képpel illusztrálta, melyek mind a biológiai ellenőrzés és beavatkozás, mind a vegyszer célirányos felhasználásának lehetőségeit kellő részletességgel bemutatták.

 

Vas-klorid alkalmazása kén-hidrogén okozta problémák megelőzésére - Biogázüzemi, csatornahálózati, szennyvíztelepi tapasztalatok” témakörről Bobák Ede László, Donauchem Kft. részéről tartott igen széleskörű áttekintést. A kénhidrogén okozta problémák bemutatásával kezdte, majd részletesen a vegyszeres, azon belül is a vas-szulfid formában történő megkötést elemezte. Felsorolta a kénhidrogén fermentációra és a biogáz égetésére gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, majd gyakorlati példaként a Kaposvári Cukorgyár Biogáz Üzeme esetében történt vegyszerhasználati tapasztalataikat mutatta be, ahol a keletkező biogáz elsőnek az országban megfelelő tisztítás után a városi gázellátásba kerül be. Ez természetesen a kénmentesítés után előzetes membrános széndioxid szeparációt is jelent(98 %-os metán tartalom).

 

IMG 1398 kicsi


„Vegyszeradagolók új generációja„ címmel Balogi Csaba tartott rövid ismertetőt a KATALIN Novum Kft. részéről. A membrános adagolók rövid bemutatása után a korszerű adagolószivattyúk bemutatására tért át. Kiemelte a Smart Digital DDE egyszerű felépítését, egyszerű kezelhetőségét, léptetőmotoros hajtását, elektromos léptető rendszerét. Ezt követően a Smart Digital DDC széles adagolási tartományát (1:3000), szöveges hibaüzenet kijelzését, többféle vezérlési módját (impulzus, 4-20mA), grafikus kijelzőjét mutatta be. A Smart Digital DDA ezeken túl Többféle vezérlési móddal, grafikus kijelzővel, nyomásfelügyelettel (FCM változat), automata légtelenítéssel is rendelkezik. Az egyes berendezések távfelügyeleti rendszerbe kapcsolhatók. Kénhidrogén mérő/távadó rendszerrel is áll a vásárlók rendelkezésére.

A fürdővízkezelés technológiái, vegyszerigénye” címmel dr Diós János DINAX Kft tartott igen értékes ismertetőt a rendezvény résztvevőinek. A fürdővízzel szemben támasztott követelmények közül kiemelte a két legfontosabbat, s az azok eléréséhez szükséges lépéseket, eszközöket. A fürdővíz esetében aláhúzandó, hogy nem végfelhasználásáról, hanem tartót, tisztításával kombinált recirkulációs felhasználásáról (többszöri hígításos, forgatásos felhasználásáról) beszélhetünk. Ennek megfelelően mind a töltővízre, mind a medencevízre rögzített előírások vannak. Ezen túl a vizsgálatok gyakoriságát a vízforgatásos és a töltő-ürítős medencékre eltérően szabályozzák. Részletesen áttekintette, összehasonlította az egyes technológiáknál használatos szűrőanyagokat, kiemelve a pelyhesítés fontosságát is. Az összehasonlító értékelés végén a fokozott biztonság fontosságára a fürdővízkezelésre is hangsúlyozta nagyszámú dián bemutatva azt.


„Lebegőanyag csökkentés, foszfor és szerves anyag előkicsapatás és hatása a szekunder biológiára” c. előadásában dr. Szabó Anita az Inno-Water Zrt. részéről bővítette rendezvény résztvevőinek ismereteit. Ennek a fejezetei : foszfor eltávolítás (foszfát kicsapás), lebegőanyag és szervesanyag eltávolítás; koaguláció-flokkuláció (hidroxidok); szulfid kicsapás (bűz csökkentése) voltak. Az igen részletes elméleti ismertető után a környezeti tényezők egyes folyamatokra gyakorolt hatásaival is részletesen foglalkozott. A címben jelölt paraméterek mellett az előtisztított víz BOI-jére gyakorolt hatásokat, s azok további biológiai tisztításra gyakorolt hatásait is bemutatta. A vegyszerigények mellett a keletkező iszapmennyiségekről is számot adott. Végül üzemi tapasztalatként a kecskeméti és a miskolci szennyvíztelepeken végzett ilyen irányú gyakorlati tapasztalataikat eredményeiket, adatszerűségeit ismertette. Összegzésüket a következőkben adta meg:
Szennyezőanyag eltávolítási folyamatok összetettek, nem különíthetőek el egymástól
• Az előkezelés számos ponton hatással van a technológiára
• Megfelelő üzemeltetéssel és irányítástechnikával (keverés, EMVIR, on-line mérések és visszaszabályozás, több pontos adagolás stb.) ugrásszerűen növelhető a költséghatékonyság és a szennyezőanyag eltávolítási hatékonyság, a hátrányok minimalizálhatók
• Elengedhetetlen az üzemeltetési paraméterek monitorozása!
• A teljes rendszert komplexen kell vizsgálni (rothasztással, iszapelhelyezéssel, vegyszeradagolás és biológiai folyamatok optimalizálásával).

 

„Csatornában megjelenő szaghatások okai, lehetséges megelőzésük, kezelésének szempontjai” címmel Horváth Gábor (Környezetmérnöki Kft.) tartott nagyon érdekes előadást, eredményre törekvő kísérletes és üzemi eredmények bemutatásával. Alapproblémaként kiemelte, hogy a szennyvízben a BOI, és a szulfát azok a természetes komponensek, melyek végül a kénhidrogén, s vele a szag keletkezését eredményezik a szennyvízcsatornákban az azokban kialakuló hosszú tartózkodás, s vele az anaerob mikroorganizmusok túlszaporodása következtében. Különleges eredményük a szagcsökkentésben a vegyszerek speciális, kiemelt pontokon történő adagolása. Ezen túl új felismerésük, hogy a rendszerek ilyen pontokon történő lúgosabbá tételével a mikroorganizmusok szaporodása jelentősen lassítható, s ez is a kénhidrogén képződésének csökkenését eredményezi.

 

„Az online-méréstechnika szerepe a speciális iszapproblémák proaktív megelőzésében, valamint a kémiai segédanyagok adagolásának optimalizációjában” címmel tartott igen összefoglaló előadást Bognár Ferenc a HACH képviseletében. Elemezte a biológiai szennyvíztisztítás költségtényezőit és azok csökkentésének a lehetőségeit. A javítás lassítójának ugyanakkor a a bevált szokásoktól való megválás nehézségét, aggodalmat a „pengeélen táncolástól”, és a vezérlési algoritmusok kidolgozása/tesztelése nem könnyű feladatát értékelte. Bemutatta a lehetséges vezérlés és szabályozás korszerű módszereit, a dolgozó biomassza koncentrációjának, állapotának stabilizálási lehetőségét a változó hőmérsékletek mellett is. Külön bemutatta a fonalasodás felismerésének a lehetőségét, s az estében alkalmazható SRT modul kontrolt. A vegyszeres foszforeltávolítás szabályozásával is külön foglalkozott. Ugyanígy külön elemezte denitrifikáció javítása céljából történő külső tápanyag hozzáadás és az iszapsűrítés lehetőségét is.

 

Kassai Zsófia és Kiss Katalin az „Iszapvíztelenítő centrifugák polimerfogyasztásának optimalizációja az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen” címmel elhangzott előadásában egyértelmű ipari tapasztalatról számolt be. Az észak-pesti szennyvíztelepen a keletkező rothasztott iszap víztelenítését centrifugákkal végzik. A polielektrolit adagolás csökkentésére két megoldást próbáltak ki a rendelkezésre álló két víztelenítő soron. Az egyik a meglevő, három-kaszkádos polielektrolit bekeverőnél történő hígítás (polielektrolit koncentráció csökkentés) volt az első centrifuga esetében, a másik pedig a régi szabad térfogatokkal történő új beoldó egység beiktatása, ugyancsak hígítás céljából. Mindkét megoldás pozitív eredménnyel járt. A hígabb polimer oldat változatlan szárazanyag tartalmú centrifugált iszapot eredményezett, ugyanakkor csökkent a fajlagos vegyszer felhasználás a víztelenítésnél. Ez 30 %-os költségcsökkenést is hozott az iszap víztelenítésénél. A második sor esetében a folyamatirányítást is sikerült jobban ellenőrzötté, szabályozhatóvá tenniük, aminek alapján a centrifuga előtti iszapkoncentráció megfelelő ellenőrzését is fontosnak találták.

 

A rendezvény utolsó előadása a szennyvíztisztítás során keletkező struvit kicsapatásának üzemesítéséről hangzott el, egyidejűleg értékelve az azzal lehetséges foszfor visszanyerést is. Az előadó Román Pál volt az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepről. A struvit (MgNH4PO4 x 6H2O)képződése igen gyakori a rothasztókat követően az iszapvízben, ha a pH abban megemelkedik, s kellő mennyiségű magnézium ion is rendelkezésre áll. Kiválása különösen a vezetékek eltömődésével okoz üzemeltetési gondot. Lehetőség van ugyanakkor ennek a struvinak a kicsapatására magnézium adagolással, s valamilyen pH beállítással mind a rothasztást követően az iszapos vízből, mint a centrifugás víztelenítésnél keletkező iszapvízből is. Számtalan üzemelő technológiát bemutatva is meg kellett állapítania, hogy így a vizes fázisból csak a nyersiszap P tartalmának a 10-14 %-a nyerhető vissza mezőgazdasági hasznosításra. Nagyobb hatásfokú P visszanyerés csak savazással érhető el. Ez viszont olyan utótisztítási lépcsőt és vegyszerköltségeket igényel, ami ma még nem gazdaságos.

 

Az előadások hamarosan elérhetőek lesznek a Tudástárban.

 

A rendzvény Arany fokozatú támogatója:

Katalin Novum        unichem logo uj

 

 A rendezvény Ezüst fokozatú támogatója:

 

Donauchem logo

 

 

 A rendezvény Bronz fokozatú támogatója:

 

Bioszepkft

Ismerje meg tagjainkat!

Célunk egy olyan szakmai közösség létrehozása, amely lehetőséget biztosít az ismeretmegosztásra és gyakorlatorientált megoldások kidolgozására a települési vízgazdálkodás területén tevékenykedő szakemberek együttgondolkodása révén.

Tagjaink

2019.évi működésünk támogatói