MASZESZ

Fonalasodás, úszóiszap és lebegőiszap problémák szennyvíztisztító telepeken szakmai nap

A MaSzeSz 2018. május 3-án tartotta meg a „Fonalasodás, úszóiszap és lebegőiszap problémák szennyvíztisztító telepeken” címmel szakmai napját a Lurdy házban.

 

A nagy érdeklődést kiváltó témájú Szakmai Nap előadásait Prof. Dr. Juhász Endre alelnök vezényelte le a fonalasodás, az úszóiszap és lebegőiszap okozta szennyvíztisztítási problémák okairól és az elhárítás lehetséges megoldásairól.

 

A bevezető előadást Dr. Patziger Miklós, a BME VKKT docense tartotta. Az előadó kitért az úszóiszap képződés okaira és leküzdési módjaira. Ismertette a jól ülepedő és a rosszul ülepedő iszapszerkezetek alapstruktúráit. Úszóiszap képződést nemcsak a fonalas mikroorganizmusok túlszaporodása, hanem azok hiánya is okozhat. Elsődleges kezelési lehetősége ennek nem a vegyszerek használata (persze gyakran ez sem elkerülhető), hanem a technológiai folyamatok helyes beállítása. Külön figyelmet érdemel az iszapkornak, a levegőztetésnek és az eleveniszapos medencében tartott iszapkoncentrációnak a tökéletes összhangban történő beállítása. Az előadás esettanulmányokon keresztül mutatta be a szennyvíztisztító telepek gondos átvizsgálásának a sikerességét az úszóiszap leküzdése terén. Vegyszerezés alkalmazása esetén a legjobb először laboratóriumi kísérletek során megkeresni az adott típusú iszappelyhek által okozott úszóiszap leküzdésére alkalmazott vegyszerféleséget. A vegyszer adagolás dózisát előzetes kísérletek alapján lehet meghatározni. Ennek pontosítása és a beadagolás helye helyszíni próbaüzem során határozandó meg.

 

Prof. Dr. Jobbágy Andrea (BME ABÉT) előadásának a témát felölelően tág témaköre az alábbi volt:
• iszapfelúszás a spontán elő- és utóülepítőbeli denitrifikáció következtében,
• fonalasodás felúszó iszap visszatartással,
• a fonalasodás kinetikai gátlása levegőztetett szelektorokkal,
• a fonalasodás metabolikus gátlása nem levegőztetett szelektorokkal,
• a rosszul tervezett szelektorok kedvezőtlen hatásai,
• a flokkulensek metabolikus előnyének biztosítása megfelelő tápanyaggal és oxigén kizárással.

 

Nagyívű előadásában az elvi alapokból kiindulva szemléltette laboratóriumi, félüzemi és üzemi kísérleteinek ide vonatkozó eredményeit, kiemelve az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen elért eredményeket, az ott világelsőként alkalmazott, nem levegőztetett szelektorokra helyezett úszó fedlapok hatását.

 

Dr. Bakos Vince (BME ABÉT) egyetemi adjunktus és Nagy Göde Péter (DMRV) biológus „Gyakori tipikus hibák és jól alkalmazható, korszerű megoldások az eleveniszap ülepíthetőségének és szerkezetének vizsgálatára” c. közös előadásuk során Dr. Bakos Vince részletes képet adott az iszap-ülepedési index (SVI) mérés tipikus hibáiról és kihívásairól. Kutatásaiban az SVI, mint az iszap ülepíthetőségét jellemző fontos paraméter függéseit tanulmányozta a hőmérséklet, a levegőztetés, a nitrát koncentráció, az eleveniszap fonalasság és a hígítás hatásairól. Nagy Göde Péter a DMRV szennyvíz biológiai laboratóriumában kidolgozott, a fonalasok számszerűsítését célzó eleveniszap pehelyszerkezet vizsgálati módszerét mutatta be. Az eljárás iszapmintánként több száz kép elkészítését teszi lehetővé, és így a kiértékelés hibája minimálisra csökken. Nagy Göde Péter a módszer üzemeltetésben és a technológia támogatásában való jó alkalmazhatóságát esettanulmányokon szemléltette, majd Dr. Bakos Vince egy folytonos üzemű laboratóriumi modellkísérlettel végzett kutatás eredményeit osztotta meg, amely igazolta, hogy az eljárás jól alkalmazható a kutatásban, és a fonalas gyakoriság megbízható számszerűsítésében.

 

Kiss Katalin (FCSM Zrt) technológus mérnök „Microthrix parvicella megfékezése – üzemi tapasztalatok az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen” c. előadásában a telep biológiai lépcsőjében és a rothasztóban tapasztalt habzásra tért ki. Ennek megfékezése érdekében végzett beavatkozások során csökkentették az iszapkort és az iszapkoncentrációt. Üzem szerinti optimális oldott oxigén koncentrációt biztosítottak az eleveniszapos medencékben és optimalizálták a polimerek adagolsását a víztelenítő centrifugáknál. Ennek során csökkentették a polimer felhasználást és növelték az iszap szárazanyag tartalmát az SD-RTC modul segítségével. Javították a polimer beoldást, áthelyezték a vasklorid adagolási pontját és alumínium tartalmú vegyszereket ( Alcofloc-C-t és Pirat 6-ot) 3,5 Al(kg TS.d) adagolással alkalmaztak.

 

A második részt Ditrói János (Debreceni Vízmű Zrt) nyitotta meg, „Szennyvíztisztítás energetikai kérdései a fonalasodás és téli üzem tükrében” című, Fülöp Zoltánnal együtt előkészített előadásával. Ismertette a 2010-2015 közötti technológiai fejlesztéseket az energiahatékonyság növelése érdekében tett lépéseket, az előülepítő intenzifikálását és a buktatókat. A hatékonyság fokozása érdekében tett lépések következtében nőtt az emergiafelhasználásuk.A kiadások racionalizálása miatt megállapodtak a Globus konzervgyárral, hogy a gyár leállítja az üzemi előtisztítását, aminek következtében a telep külső szénforrás nélkül is üzemeltethetővé vált. A téli üzemvitel során háttérbe szorult a Microthrix parvicella és az összes fonalasság egész évben optimakizálható lett.

 

Garai György.(Érd és Térsége Csatornaszolgáltató Kft) „Iszapülepítési problémák szakaszos üzemű telepeken” c. előadásában a jó iszap tulajdonságait ismertette, majd kitért az ülepítési problémákra. Foglalkozott a hőmérsékleti hatásokkal, a Beisgauer Bucht szennyvíztisztító telepi mérésekkel. A levegőztető membránok működésére vonatkozó méréseinek tapasztalatai alapján, ismertette a javításokat. A szakaszos technológiáknál a független szekcióknak a saját eleveniszappal történő beoltása során a szabályozás hatásait, a fonalasok visszaszorítását, és a Microthrix parvicella vissszaszorítása érdekében tett lépéseket tárgyalta. A teljes csurgalékvíz gazdálkodás során az előülepítő elé vezetéssel és a csapadékvíz tárolóból a vízhozam kiegyenlítéssel, az F:M arány csökkentésével, vas és alumínium tartalmú vegyszerek nanotechnológiai adagolási módszerekkel történő bevezetésével, baktérim készítmény- adagolással, az ülepítési problémák megelőzésével és megoldásaival tudták elhárítani a technológiai gondokat.

 

Böcskey Zsolt (Zalavíz Zrt) „Előülepítés nélkül rothasztani, avagy az iszapkezelés tapasztalatai a Zalavíz Zrt-nél” címmel tartott előadása során megállapította, hogy az ultrahangos roncsoló berendezések a rothasztó torony működését nem befolyásolják, ennek működését az üzemi paraméterek betartásával lehet befolyásolni. A szerves anyag terhelés egyenletes elosztása a meghatározó a habzás elkerülése érdekében. Tisztán fölösiszap rothasztás csak ott alkalmazható, ahol a szerves anyagra a tisztítás során szükség van. A hulladék fogadásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a csurgalékvizek hatásaira a tisztítási technológiák során.

 

Az előadások végeztével a feltett kérdések és válaszok után az elnöklő Prof. Dr. Juhász Endre alelnök nagyra értékelte az elhangzottakat és sok sikert kívánt a további tapasztalatok megszerzéséhez.

 

Fonalasodás, úszóiszap és lebegőiszap problémák szennyvíztisztító telepeken Szakmai Napunk előadásai megtalálhatóak a Tudástárban.

 

Lejegyezte: az előadók segítségével Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr.

 

 

Ismerje meg tagjainkat!

Célunk egy olyan szakmai közösség létrehozása, amely lehetőséget biztosít az ismeretmegosztásra és gyakorlatorientált megoldások kidolgozására a települési vízgazdálkodás területén tevékenykedő szakemberek együttgondolkodása révén.

Tagjaink

2019.évi működésünk támogatói