MASZESZ

A csapadékvíz-gazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei Szakmai Nap

A hazai csapadékvíz-gazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei címmel rendezett szakmai napot a MaSzeSz 2019. január 31-én a Lurdy Házban, amelyen a 12 előadó a csapadékvíz gazdálkodásban érintett csaknem valamennyi területéről érkezett.


Az akadémiai közösséget Dr. Buzás Kálmán, címzetes egyetemi tanár (BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék) levezető elnök, a hatóságot Dr. Kling István főosztályvezető-helyettes (BM OKF, Főigazgató-helyettesi Szervezet, Vízügyi és Vízvédelmi Főosztály) képviselte. A hazai önkormányzati jó gyakorlatról Demián György és Márkus Ferenc (Szigetszentmiklós Önkormányzata), valamint Furdan Mária (Budapest, XVI. Kerületi Önkormányzat, Műszaki osztály) számolt be.

Érdekes szakmai eszmecserét hozott az üzemeltetőket képviselő Oszoly Tamás műszaki vezérigazgató-helyettes (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.), Balázs Péter (Fővárosi Vízművek Zrt) és Révész János (Szegedi Vízmű Zrt.) előadását követő felkért hozzászólás, melyet Háfra Mátyás a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője tartott.

A fentieken túl jelentősen hozzájárultak a csapadékvíz-gazdálkodás problémakörének árnyalásához, és a jövőbeli kilátások érzékeltetéséhez a konzultáns szolgáltatókat képviselő Dr. Nagy Zsuzsa ügyvezető (DHI Hungary Kft.) és a témában érintett vízipari termékeket, szolgáltatásokat és trendeket bemutató szakemberek, mint Dr. Major Veronika (VTK Innosystem Kft.) és Galambos Péter (HAWLE Kft.).

Dr. Buzás Kálmán bemutatta, hogy az éghajlat változásával növekvő gyakorisággal előforduló szélsőséges időjárási események miatt csapadékfüggvényeink lényegében már nem érvényesek, és újak kidolgozását a korábbi elméleti alapon nem is tudunk előállítani. A szélsőségek kiegyenlítése tározók kiépítését igényli, ami viszont növeli a teljes rendszer hidrológiai memóriáját. A mértékadó csapadék csak egy, a tározók és a talaj töltöttségi/telítettségi állapotához értelmezhető. A csapadékcsatornázás rendszerének rugalmassága az érzékelőkkel ellátott és szabályozható kialakításokkal valósítható meg.

Dr. Kling István a vízjogi végrehajtási szabályozás felülvizsgálatának szükségességét emelte ki. Demián György és Márkus Ferenc a települési csapadékvíz-gazdálkodás kialakításának egy átgondolt és sikeres kezdeti lépéseit mutatta be Szigetszentmiklós példáján.

Oszoly Tamás az egyre szélsőségesebbé váló időjárás körülményei között szerzett üzemeltető tapasztalatokat foglalta össze, kiemelve, hogy rendszer szemléletű beavatkozásokra van szükség, ahol abszolút prioritást kellene adni az élet- és vagyonvédelemi katasztrófa helyzetek előfordulási lehetőségeinek csökkentését szolgáló beavatkozásoknak, a kiegyenlítő tározások kiépítésének és az illegális bevezetések módosított jogi szabályozásának. Az illegális rákötések következményeit ismertette több Budapest környéki település csatornahálózatán végzett mérésekkel Balázs Péter, célként jelölve ki az eltérő beépítettség és talajmechanikai adottságok figyelembe vételével kidolgozandó alternatív csapadékvíz kezelési és hasznosítási lehetőségeket.

Dr. Nagy Zsuzsa a kellően pontos és részletes digitális adatállományon alapuló szimulációs modellezés hatékonyságát és sokoldalúságát mutatta be hazai példákon, hangsúlyozva a Master Plan típusú tervezés szükségességét és hasznosságát.

Galambos Péter a csapadékvízzel való gazdálkodás hasznát és hatékonyságát egy szélesebb kontextusba helyezte. Bemutatta, hogy a városi zöldfelületek életben tartásához a csapadékvíz hasznosítása célszerű és ésszerű megoldás. Ezzel hozzájárul a mikroklíma és a városi levegő minőségének, a lakossági komfortérzet javításához is.

 

Ismerje meg tagjainkat!

Célunk egy olyan szakmai közösség létrehozása, amely lehetőséget biztosít az ismeretmegosztásra és gyakorlatorientált megoldások kidolgozására a települési vízgazdálkodás területén tevékenykedő szakemberek együttgondolkodása révén.

Tagjaink

2019.évi működésünk támogatói